Sámuel, Hajna
18 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

A Jurassic Park egész korrekt volt

2007.03.16. 20:36
A Magyar Természettudományi Múzeumban múlt héten nyílt dínókiállításon Ősi Attila, az MTA Palaeontológiai Kutatócsoportjának munkatársa vezetett körbe bennünket. A híre megelőzte őt: 26 évesen már több felfedezett dinoszauruszt tudhat maga mögött, többek között a Bakonyban talált Hungarosaurust. Amikor nyitás előtt két nappal találkozunk vele, éppen a kiállítás feliratait ragasztgatja.

Ezt miért te csinálod?

Magyarországon vagyunk...

Nem mondod, ennyire szegény a múzeum?

Nem veti fel a pénz, de nem csak erről van szó. Rengeteg munka van még itt, a kollégáim és én pedig segítünk, ahol tudunk.

Mi a véleményed a kiállításról?

Elégedett vagyok. Lehetett volna kicsit szakmaibb, kicsit tematikusabb, de ahogy a Cápa című filmben mondták: lényeg, hogy a bombát leszállítottuk. Különben sincs sok közünk a kiállításhoz, nagy részét az argentin fél hozta és építette össze.

Most jöttél vissza Argentínából. A kiállítás miatt voltál ott?

Nem, egészen más jellegű út volt. Nagyjából egy hónapot töltöttem kint, ennek fele egy ásatáson telt, másik fele szakmai munka volt Buenos Airesben. Az ásatás fantasztikus volt, olyan területet tártunk fel, amit előttünk még senki. Egy egykori vízmosásban százszámra hevertek a 90 milliós csontok, köztük 1 méter 70 centis végtagcsontok. Úgy éreztem, a dinoszauruszok eldorádójában járok.

Hogy jutottál ki?

A Buenos Aires-i Természettudományi Alapítvány munkatársa, Sebastian Apesteguia keresett meg másfél évvel ezelőtt. Ő javasolta, hogy adjunk be egy magyar-argentin kormányközi pályázatot, ezt meg is nyertük. Most én voltam náluk, később Sebastian jön majd ide. Ez egy kétéves projekt, aminek az a lényege, hogy összehasonlítjuk a bakonyi lelőhelyről származó csontokat egy hasonló korú argentínai lelőhelyen talált leletekkel.

Ősi Attila (fotó: Huszti István)

Mióta érdekelnek a dinoszauruszok?

Tizennégy évesen kezdtem érdeklődni először a geológia iránt, aztán egyre inkább az őslénytan foglalkoztatott, majd a gerinces őslények, végül a földtörténeti középkorból származó gerinceseknél ragadtam le. Arra voltam leginkább kíváncsi, hogy Magyarországon miért nincsenek ilyen leletek.

És, miért nincsenek?

Egyre inkább úgy tűnik, hogy vannak, csak meg kell keresni őket. Igaz, hogy Magyarország akkora csak, mint Argentína egy tartománya, és a földtörténeti középkorból itt szárazföldi üledékek helyett inkább a tengeriek dominálnak, de a bakonyi lelőhely gazdagsága azt mutatja, hogy érdemes itthon kutatni. Korábban csak szórványleleteink voltak a kréta korban élő gerincesekből, de ez inkább azt jelenti, hogy nem kerestünk elég jól.

Miből sejtetted, hogy dínók hevernek a Bakonyban?

Először földtani térképeket bújtam, és kiderítettem, hogy hol találhatók olyan korú és minőségű üledékes kőzetek, amikben lehetnek bármiféle gerinces maradványok. Az Ajkai Kőszén Formációban találhatók ilyen kőzetek, ez kapóra is jött nekem, mert ajkai vagyok. A másik fontos lelőhelyünk a Csehbányai Formáció, ami egy 83 millió évvel ezelőtti folyó üledékét őrzi – itt vegyesen találhatók halak, madarak és hüllők maradványai. 2000-ben kezdtük el a feltárást, akkor másodéves geológushallgató voltam. Hamarosan megtaláltuk a Hungarosaurust és a Bakonydracót, a bejelentéssel azonban vártunk néhány évet, mert a területen egy bánya működött, és a tulajdonosa nem szeretett volna nagy felhajtást.

a Hungarosaurus maradványai a Magyar Természettudományi Múzeumban
(fotó: Barakonyi Szabolcs)

Meddig tudtok még ott ásni?

Még legalább 30-40 évig, nyáron tervezzük is a feltárás folytatását. Nem túlzás, hogy egyedülálló a lelőhely, tele új fajokkal. Európai és világviszonylatban is fontos és különleges dolgokat produkált az ásatásunk az elmúlt 6 év során. Európa egyes lelőhelyein 100-120 éve is ásnak, úgyhogy a 30-40 év nem túlzó becslés, remek kréta kori leletek várnak még ránk. Egyébként főleg ebből a korból maradtak fenn őshüllőmaradványok, a triász és jura korból viszonylag kevesebb.

Akkor miért nem Kréta Park volt az ismert dínós film címe?

Mert a film inkább az észak-amerikai és ázsiai leletekre alapozott, és ezek részben jura korúak (és talán a Jurassic szó is hangzatosabb, mint a Cretaceous). A Jurassic Park egyébként egész korrekt volt, pár hülyeséget leszámítva. A DNS például nem marad fenn évmilliókig, legfeljebb néhány ezer évig, megfelelő körülmények között. És valamiért a Deinonychust nevezték Velociraptornak – talán azért, mert ezt könnyebb kimondani. De nagyjából minden a helyén van, és a rekonstrukciók is nagyon jók.

Ezek szerint tetszett a film?

Igen, mindhárom rész. Főleg az, hogy Spielberg eszméletlen nagy reklámot hozott a szakmának. Hozzásegítette a paleontológusokat, hogy jobban tudják népszerűsíteni magukat, könnyebben tudjanak pénzt szerezni a kutatásokra.

valójában ez egy Deinonychus

Magyarországon hogyan érvényesülhet egy őslénykutató?

Remélem, egyre könnyebben. Minden paleontológus geológusként vagy biológusként végez, és aki elég nyomulós és kitartó, meg tud maradni a szakmában. Évente egy, legfeljebb kettő emberről beszélünk.

Huszonhat évesen máris sikeres vagy. Mire vágysz még?

Arra, hogy meglegyen az évi 1-1,2 millió forintunk minden évben a kutatási szezonhoz. Új dinoszauruszt már találtunk, ráadásul Magyarországon, úgyhogy tényleg semmi mást nem szeretnék, csak azt, hogy minden évben tovább tudjak dolgozni.

Más tudományágakhoz viszonyítva nem tűnik soknak ez az összeg...

Néha mégis nehezen akar összejönni. Általában kb. 20 ember megy ásatásra, nagyjából két hétre, nekik felszerelést kell biztosítani, és a preparálás sem olcsó. Volt olyan, hogy csak 10 emberre és 10 napra volt pénzünk. Tavaly doktoráltam, azóta kicsit könnyebben pályázhatok. De elgondolkodtató, hogy az elmúlt években a National Geographic Societytől és a Jurassic Foundationtől pályázatokon több mint 40 ezer dollárt nyertünk, és ez annyi pénz volt, amennyit a magyarok eddig összesen adtak. Pedig a bakonyi lelőhelyből nem az amerikaiak profitálnak.