További Tudomány cikkek
-
Megtalálták a másnaposság felelősét, de nem az, amire eddig gyanakodtak - Ha nincs vérfrissítés, jönnek a bajok
- Magas rangú katonatiszt tűnt fel a világ legnagyobb hadseregében, de még mindig rejtély, ki irányítja őket
- Végre tényleg megoldódhatott Stonehenge rejtélye
- Még mindig mérgező az 1916-os verduni csata helyszíne
A Dél-Alföldön megjelentek a kékvércse első példányai; a viszonylag későn érkező és egyetlen telepesen költő ragadozó fajunk nevét hímjeinek kékesszürke tollruhájáról kapta. Az egyedeket Csikóspusztán és a csanádalberti Montág pusztán látták - mondta el Kókai Károly, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád megyei helyi csoportjának titkárhelyettese az MTI-nek.
A helyi ornitológusok mesterséges fészkelőládákkal igyekszenek e csökkenő számú, keleti elterjedésű sólyomfélét segíteni. A kékvércse rokonaihoz hasonlóan nem épít saját fészket, hanem a varjúfélék elhagyott költőhelyeit foglalja el. "A korábbi évtizedekben tömegesen fészkelő és ezért a vércséknek is otthont építő vetési varjú azonban fészkelőként gyakorlatilag kipusztult Csongrád megyéből, ezért van szükség emberi segítségre a madarak szaporodásához" - tette hozzá Kókai Károly.
A tavasz közepe-vége a lileféle partimadarak vonulásában is fontos szerepet játszik. Közülük a legritkábban előforduló a szegedi Fertő-tavon megfigyelt fekete-fehér tollruhájú, piros csőrű csigaforgató. Nevének megfelelően csigákkal, kagylókkal táplálkozik elsősorban.
A nagy számban vonuló partimadárra jó példa a pajzsoscankó, ennek a galamb testméretű lilefélének a száma megközelíti a kétezret a szegedi Fertőn. Tömegesen érkeznek a három szerkőfajunk (kormos-, fattyú-, fehérszárnyú-) egyedei a megye halastavaira, de a folyók felett is előfordulnak ezek a kecsesen libegő röptű, csérekkel és sirályokkal rokon madarak.
Vonulnak a partimadarak
 |
| Csigaforgató |
Szintén érdekes a szorosan vett európai kontinensen nem is fészkelő fenyérfutó észlelése ugyanitt. Ez az apró, rövid csőrű madár főleg a tengerparton vonul, gyors ide-oda futkosásával hívja föl magára a figyelmet.
Ugartyúkot találtak Csongrádban
Ritka hazai fészkelő lileféle a kissé megtévesztően elnevezett ugartyúk, amely a többi partimadártól eltérően a száraz, kopár részeket kedveli, így a vakszik-foltokkal tarkított rövid füvű legelőket, a parlagon hagyott kopár területeket, a homokbuckás részeket és a kavicsplatókat. Roppant rejtőzködő életmódja miatt nehéz észrevenni, ezért nagy szerencse, hogy a Csanádi puszták szélén egy parlagon álló földdarabon sikerült rálelni egy területet foglaló ugartyúk párra.
 |
| Fehérszárnyú szerkő |
Legértékesebb e három faj közül a fehérszárnyú szerkő: Nyugat-Európában nem jellemző, hogy költene, kelet felé Magyarország az első biztos fészkelő területe. A szerkők csapatai között felbukkan néhány fekete fejű és szárnybélésű kis sirály is. E faj testmétere nevének megfelelően alig kétharmada a közismert dankasirályénak.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
