Kapcsolódók (2)
Feltűnően viselkedő patkányok
Állítólag a nagyvárosokban minden egyes lakosra jut egy patkány, ami aggasztó. A macskák idáig tehetetlenek voltak a patkányok ellen.
Állítólag a nagyvárosokban minden egyes lakosra jut egy patkány, ami aggasztó. A macskák idáig tehetetlenek voltak a patkányok ellen.
Egy floridai laboratórium úttörő kísérlet keretében repülőgépszimulátor használatára tanít egy Petri-csészében tartott "agyat".
A Florida Egyetem professzora, a 37 esztendős Thomas DeMarse által vezetett kutatástól azt várják, hogy megértik az agy működését, orvosságot találnak az epilepsziára, illetve lehetővé válik, hogy legénység nélküli harci repülőgépekről bombázzák a veszélyesen lövöldöző bozótlakókat.
Az Egyesült Államok nemzeti tudományos alapja félmillió dollárral támogatja a kutatást, azzal a feltétellel, hogy matematikai modell készül az idegrendszeri működésről. Az amerikai egészségügyi kutatások intézete ugyancsak beszállt a finanszírozásba az epilepsziával kapcsolatos ismeretek gyarapodása érdekében.
Az elveszett agysejtek városa
A tudósok egy patkányembrióból kinyert 25 000 idegsejtnyi "agyat" üzemeltetnek egy speciális tápfolyadékkal feltöltött üvegedényben. A neurontenyészet egy 60 elektródából álló hálón fekszik - az elektródákkal mérhető és stimulálható az ideghálózat. A kutatók eddig egyszerre csak pár neuron tevékenységét tudták követni - a floridaiak most több ezer sejt műveleteit tanulmányozhatják.
A laboratóriumi aggyal végzett egyik legérdekesebb kísérletben azt vizsgálták, vajon megtanul-e az idegsejttenyészet F-22-est vezetni egy repülőgépszimulátor programmal. "Amikor elkezdtük, mindig lezuhant" - mondta DeMarse a Telegraphnak. Az agy azonban fokozatosan megtanulta egyenes pályán tartani a gépet, végül hurrikán erejű szélben is végre tudta hajtani a kitűzött repülést.
"A kutatás célja annak tanulmányozása, hogy a kortikális hálózatok hogyan végeznek idegi számításokat" - jelezte DeMarse.
Az eredmények lehetővé tehetik, hogy élő számítástechnikai elemeket építsenek a hagyományos számítógépekbe. Ez a fantasztikus teljesítmény mellett rugalmasságot is jelentene.
"Az élő komputerek kiemelkedően hibatűrő algoritmusokat használnak. - magyarázza DeMarse - Az emberi szervezetben naponta halnak meg az agysejtek, a teljesítményben ez mégsem okoz érezhető visszaesést. Ha ugyanez történik egy hagyományos szilícium-alapú számítógéppel, az eredmény katasztrofális lenne."
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
