Jusztin
13 °C
30 °C

Megvan Peru legöregebb építménye

2008.02.27. 16:06
Peru legidősebb régészeti emléke, egy öt és félezer éves, rituális célokat szolgáló tér került napvilágra az ország északi partvidékén. A felfedezés német és perui régészek nevéhez fűződik. A szénizotópos kormeghatározás alapján az építményt Kr.e. 3500 és 3000 között emelhették - jelentette be Peter Fuchs, a német régészcsoport vezetője.

"A lelet bizonyítja, hogy akkor civilizáció virágzott Peru területén, amikor hasonló fejlődés volt a Közel-Keleten és Dél-Ázsiában is. A lelet felveti annak a kérdését is, hogy mi késztette a civilizációkat fejlődésre szerte a világon csaknem egy és ugyanazon időben?" - hangsúlyozta Ruth Shady tekintélyes perui archeológus, akinek vezetésével fedezték fel Caral ősi városát 2001-ben. Ruth Shady, aki a perui Nemzeti Kulturális Intézet vezető tanácsadója, nem vett részt a projektben.

Itt buliztak

A kör alakú, besüllyedt építményt kőből és agyagtéglából emelték az Andok lábánál, s a Limától 330 kilométerre északnyugatra fekvő Sechin Bajo régészeti együttes része. Peter Fuchs és honfitársa, Renate Patzschke 1992 óta folytat itt ásatásokat. A lelet időrendben megelőzi a hasonló műemlékeket és a rituális célú építményeket, amelyeket Caralban találtak. Utóbbit az amerikai kontinens legrégebbi városának tartják, amelynek történelme a Kr. e. 2627-ig nyúlik vissza.

A most felfedezett tér rituális és társadalmi célokat szolgált. "Itt az emberek megünnepelhették a világról vallott nézeteiket, helyüket a világmindenségben, valamint a saját magukról és szűkebb pátriájukról kialakított képet" - vélekedett Peter Fuchs. A szomszédos, Kr.e. 1800-ból származó építményben Peter Fuchs csapata egy kétméteres, emberáldozat szertartását megjelenítő 3600 éves freskót fedezett fel. A karjait kitáró álló alak egyik kezében a rituális kést markolja, a másikban pedig a levágott emberfejet mutatja fel.

Levágott fej

A mitikus alak már egy másik temetkezési helyen, az úgynevezett Sipán urának sírjában is felbukkant: az utóbbit 1980-as években fedezték fel Peru északi partvidékén. (Sipan egy Chiclayótól 33 km-re délkeletre található város volt, ahol az inkák előtt 1000 évvel, az i.sz. 300-400 környékén élt mocsika nép piramisai találhatók. 1987-ben egy régészcsapat tüzetesebben szemügyre vette a romokat, és egymásutánban 13 különböző sírt fedezett fel. Az egyes sírokban megtalált kegyeleti tárgyakból és felajánlásokból következtetve képet kaptak az egykori mocsika társadalom hierarchikus felépítéséről. A piramis legtetején találták meg a legértékesebb tárgyakkal teli sírt, majd egyre lejjebb haladva újabb sírkamrákat fedeztek fel. Minél lejjebb haladtak, annál kisebbek és jelentéktelenebbek voltak a sírkamrák, ebből is következett, hogy az uralkodó lehetett a legfelső sírkamrában. Az egyetlen kivétel a piramis legalján talált, igen értékes tárgyakkal teli kamra, ahol feltételezések szerint egy idősebb uralkodó nyugodott. Mivel az egészet egy ma már Sipánnak nevezett területen találták, így a legfelső sírból származó maradványokat "El Senor de Sipan" (Sipan ura) névre keresztelték.)

Civilizációt bizonyít

Walter Alva perui régész, akinek nevéhez az legfelső sírkamra feltárása fűződik, azt állítja, hogy a Peter Fuchs által felfedezetett teret egy feltehetően fejlett civilizációval és stabil gazdasággal rendelkező nép építhette. Ezek a feltételek ugyanis nélkülözhetetlenek egy ilyen rituális hely létrehozásához.

"A lelet azt bizonyítja, hogy az Újvilág lakossága ugyanúgy képes volt fejlett civilizáció létrehozására, mint a régi világé" - mutatott rá Ruth Shady, aki 2001-ben került az újságok címlapjára a Kr.e. 2627-ben épült Caral felfedezésével. Ez a lelet azt mutatta meg a világnak, hogy a mezopotámiai és egyiptomi civilizáció kortársaként az amerikai kontinensen egy komplex városi központ virágzott, 1500 évvel előbb, mint korábban feltételezték.