Pingponglabda nagyságú volt az emberelőd agya

Az emberek és emberszabású majmok őse, az egyiptomi majom (Aegyptopithecus zeuxis) koponyáját Elwyn Simons főemlőskutató és kutatócsoportja találta. Véleménye szerint a koponya egyedülállóan ritka, főként azért, mert teljesen ép és sértetlen, írja a Nationalgeographic.com.

Kisagyú

A korai emberelődökre vonatkozó leletek hézagosak: a legrégibb, amit már majomszerű formaként tartanak számon, az egyiptomi majom, vagyis az Aegyptopithecus, ami 28-30 millió éve népesítette be Afrikát és Eurázsiát. Ekkor az amerikai kontinens már elkülönült Európától, és az óvilági majmok fejlődése elvált az újvilági majmokétól.

A lelet lehetővé tette, hogy az amerikai kutatócsoport röntgenfelvételek segítségével rekonstruálja az emberszerűekhez tartozó korai majom agyméretét. A Kairó melletti bányavidéken talált leletből készített virtuális kép szerint az ősmajom agya körülbelül akkora volt, mint egy lime vagy egy pingponglabda, vagyis sokkal kisebb, mint azt korábban feltételezték.

Az eredmények szerint az Aegyptopithecusnak sokkal primitívebb agya volt, mint utódainak: az embereknek, a csimpánzoknak és a gorilláknak. Ugyanakkor az egyiptomi majom látása igen fejlett volt, agykérge látóközpontja nagy agyterületet foglalt el, állítja a kutató. "Ugyanakkor a szemürege kicsi volt. Ez a faj nappal volt aktív és éles volt a látása " - mondta a főemlőskutató.

1966-ban Simons és kollégái már találtak Aegyptopithecus-koponyát Egyiptomban, azonban a mostani lelet mérete éppen feleakkora. A két lelet összehasonlítása alapján a kutatók arra jutottak, az újonnan előkerült 2.5 kilogrammos koponya egy nőstényé, a korábbi pedig egy hímé. A koponyák nemek szerinti méretkülönbsége ugyanígy alakul az utódokként számon tartott gorilláknál. Simons szerint a nemek közti nagy agytérfogat-különbség arra utal, hogy az emberelődök is nagy, társas közösségben élhettek.