Megint megfejtették a Nagy Piramis titkát
Jean-Pierre Houdin nyolc évig tanulmányozta Kheopsz fáraó piramisát, ezalatt jutott arra, hogy az eddigi elméletekkel ellentétben valószínűleg nem külső rámpákat használtak az építők. Elképzelését számítógépes modellen illusztrálta.
Rámpaláz
Houdin szerint az eredetileg 146,6 (ma 138,8) méter magas piramist csak az első 43 méterig húzták fel külső rámpák segítségével, utána a piramis belsejébe építettek egy rámparendszert, amivel a csúcsig folytatták az építkezést. A sírhely egyik titokzatos helyszíne, a Nagy Galéria nevű 47 méter hosszú folyosó szerepét is átértelmezte az építész. Houdin úgy véli, itt egy óriási ellensúly volt, és ennek segítségével emelték fel az építmény közepén megbúvó terem, a Király Kamrája fölötti öt darab, egyenként 60 tonnás gránitgerendát.
"Minden eddigi elméletnél jobb az enyém, mert ez működik" – fogalmazott a BBC-nek a magabiztos mérnök, amikor bemutatta a számítógépes modellt. Houdin úgy kalkulált, hogy módszerével négyezer ember is felépíthette a piramist, a korábban gondolt százezerrel szemben. Kifejtette, a külső rámpáknak ellentmond, hogy kevés ilyesmire utaló nyomot találtak a piramis környékén, ráadásul külső rámpákon kevés hely lett volna dolgozni.
A legmagasabb volt
A szakemberek többsége érdeklődve fogadta Houdin bejelentését. "Minden eddigi elképzelésnek ellentmond" – nyilatkozta a Reutersnek Bob Brier egyiptológus. "Húsz éve tanítom a főbb elméleteket, de valahol mélyen végig éreztem, hogy nem stimmelnek." Houdin a továbbiakban radarokkal a helyszínen próbálja ellenőrizni az elképzelését.
Kheopsz (Khufu) fáraó 4500 éves piramisa az ókori világ legmagasabb építménye volt. Hárommillió, egyenként 2,5 tonnás követ használtak fel az építéséhez. Régészeti leletek (a sírkamra dísztelensége, a félkész szarkofág) arra utalnak, hogy Kheopsz soha nem nyugodott a neki szánt sírboltban.