A legerősebb természetes eredetű ragasztót az eddig feltételezésekkel ellentétben nem a gekkók, a csigák vagy a kacsakagyló alkalmazza, hanem egy vízben élő baktériumfaj, állapították meg amerikai kutatók.
A Brown egyetem és az Indiana egyetem kutatói Jay Tang vezetésével mikromanipulátorok alkalmazásával határozták meg a Caulobacter crescentus faj sejtjeinek egyenként kifejtett tapadóerejét.
Egyenként csipegették
A mérések alapján kiderült, hogy egyetlen sejt egy négyzetmilliméterre számítva 68 newtonos erő (közel 7 kilogrammos súly) hatására válik el a felülettől. Összehasonlításképpen tudni érdemes, hogy a hagyományos szuperragasztók négyzetmilliméterenként alig 20 newtonos erőt viselnek el.
A Caulobacter crescentus megtelepszik minden víz alá merülő felületen, a hajók törzsétől a vízcsövek belsején át az orvosi katéterekig. A baktérium által termelt ragasztó hosszú poliszaharid-molekulákból áll.
Az eddig is ismert volt, hogy ezek a baktériumok könnyedén ellenállnak a takarítógépek nagynyomású vízsugarának. A ragasztó tényleges erejét viszont csak most sikerült tudományosan igazolni, írta a pte hírügynökség.
Érdemes volna szintetizálni
Mivel a ragasztó nedves felületeken is nagy erővel tapad meg, alkalmazása a sebészetben nyithat új távlatokat, írta a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) című amerikai szaklapban az eredményeket bemutató írásában Jay Tang.
A kutató szerint a ragasztó ipari mennyiségű termeléséhez csupán a baktériumok nagy tömegben való tenyésztésére volna szükség. A másik lehetőség az volna, hogy biokémikusok alaposan elemzik a ragasztó összetételét, majd kifejlesztik annak szintetikus változatát.