Ázott gyerekeket használó atommag-kísérlet a Felvonulási téren
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Tudomány cikkek
"A bordó pólósok az alfarészecskék, ők tulajdonképpen két proton és két neutron egyszerre. A piros és a kék pólósok az atommag, a fehérek a detektorok, ők fogják számlálni, hogy hova hány alfarész csapódik." Csütörtök délután kettőkor ömlik az eső a Felvonulási téren, miközben a Magyar Fizikushallgatók Egyesületének titkára magyarázza, mit látunk éppen. Ernest Rutherford atommag-kísérletének bemutatóján vagyunk, ami kívülről vizes gyerekek rohangászásának tűnik.
Az idei a Fizika éve, így 2005-ben nem ez az első eset, hogy a találékony fizikusok a nyilvánosság előtt bizonygatják, hogy a fizika jó. Április közepén például azzal foglalatoskodtak, hogy Magyarországon sikerrel áthaladjon a fény, aztán egy másik helyen 24 órán keresztül kísérleteztek.
Vizes gyerekek szaladgálnak
Nézegessen ázott részecskegyerekeket!
Most azt találták ki, hogy Lord Ernest Rutherford atommag-kísérletét eljátszatják ötszáz vizes gyerekkel a Felvonulási téren. A Nobel díjas kémikus, aki ráadásul fizikus is, elsősorban az atomfizika, nukleáris fizika és radioaktivitás kutatásában jeleskedett. A most bemutatott kísérlete többek között arra is jó volt, hogy azóta tudjuk, mekkora az atommag és azt is, hogy az atom pozitív töltése a közepén, kicsiny magban helyezkedik el.
Az alfarészecske-gyerekek a zuhogó esőben álldogálnak, és meglepően tájékozottak atomfizika ügyben. "Részecskék vagyunk, futkároznunk kell, és az atommaghoz kell csapódnunk" - mondja a csornai Széchenyi István általános iskola egyik hetedikes tanulója. Az osztály csak a kísérlet miatt érkezett a fővárosba, mindnyájan alfarészek lettek, még a fizikatanár is. "Szeretjük a fizikát, mert jó fej a Melinda néni, ő a kedvenc tanárunk. A Rutherford kísérletét fogjuk eljátszani" - vigyorog egy másik kamasz és pontról pontra elmeséli, ki volt a tudós.
Volánbuszokkal újabb részecskék érkeznek, aztán a főszervező hívására ötszáz csuromvizes gyerek egyszerre fordul a tér felé. Zsom András egy labilis asztalon egyensúlyozva elmondja a lényeget: "Középre állnak az atommag résztvevői, nyolc piros pólós proton és tizenkét kék pólós neutron. Az atommag mögött félkörben helyezkednek el a becsapódás-számláló fehér pólós detektorok. Az alfarészecskék ötösével rohannak a mag felé, ami aztán szórócentrumként eltéríti őket. A detektorok megszámolják, hány részecske csapódik be náluk, ezt a végén összeadjuk, és összevetjük az eredeti Rutherford-értékekkel" - kiabálja a tömegbe egy rockerbe oltott ázott tudós magabiztosságával.
A kezdetben tanácstalan detektorok lassan félkörbe rendeződnek a magtól húsz méterre, aztán az alfarészek is elfoglalják helyüket. "Remélem, a becsapódás nem lesz olyan pokolszerű" - mondja egy komoly tekintetű szemüveges alfarész, megtörli a homlokát, beköti a cipőfűzőjét és komótosan felhajtja a nadrágszárát.
Nézegessen ázott részecskegyerekeket!
Pocsolyahatás kiszűrve
"Ki kéne szűrni annak a hatalmas pocsolyának a tudományos hatását, mert így félő, hogy inkább azon fognak szóródni a gyerekek" -mutat egy közel Velencei tó-méretű tócsára egy aggódó fizikatanár, a szervezők pedig megfogadják a tanácsát, és hátrébb terelgetik az atommagot.
Amikor a főszervező vezényszóra ("Gyerünk, menjetek, részecskék!") beindítja a kísérletet, és újra felhívja a résztvevők figyelmét, hogy az eső és a testek épsége miatt a becsapódást ne értelmezzék szó szerint, két bakancsos, szöges dzsekis detektor összesúg: "Vajon a Rutherford is ezt mondta a részecskéinek?"
Aztán egyszerre csak mindenki rohan, eltérül és becsapódik. Megfigyeljük, hogy az egyik jóképű detektorfiúhoz a statisztikai valószínűségnél szignifikánsan nagyobb arányban csapódnak az alfalányok, de ez már inkább a pszichológia és nem a fizika hatásköre.
A kísérlet sikeres, Karácsonyi József Sándor, a Magyar Fizikushallgatók Egyesületének titkára elégedett. Elfogultságot nem nélkülöző összegzése szerint tulajdonképpen minden ami van, az a fizikával magyarázható. "Az a célunk, hogy a hétköznapi emberek figyelmét is felhívjuk arra, hogy a fizika az a tudományág, ami leírja és értelmezi a természeti jelenségeket, az életet. Minden úgy történik az életben, ahogy a fizika leírja, természetesen természettudományos szempontból" - mondja mosolyogva, aztán visszafordul a dzsettabakancsos gimnazista részecskék felé, és az, "Aki még nagyon akar becsapódni, az most tegye, utoljára!" felkiáltással lezárja a kísérletet.
Eredeti Rutherford kísérlet
Rutherford vékony fémlemezeket bombázott alfarészekkel, és
a sugárzást egy olyan ernyőn fogta fel, amely a becsapódó részecskék hatására felvillan. Az alfarészek eltérülésének mértékéből következtetett a részecskék pozitív töltésére és az elektronhoz képest igen nagy tömegére. A sugárzás döntő része akadálytalanul haladt át a fólián, néhány részecske azonban kisebb-nagyobb szögben eltért eredeti irányától, néhány esetben a becsapódó részecske látszólag visszapattant a fóliáról. Ebből arra a következtetésre jutott, hogy az atom pozitív töltése az atom közepén kicsiny magban helyezkedik el.
(forrás: ion.elte.hu)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
