Több mint 3200 méteres mélységig fúrt le egy szeizmológus kutatócsoport Kaliforniában a Szent András törésvonalnál, hogy kiderítsék, miért vannak sűrű földrengések a törésvonal egyes szakaszain, míg más részein szinte sosem mozdul meg a föld. A fúrás nagy mennyiségű talkitot (más néven zsírkő, a legpuhább ásvány a földön, többek között a hintőpor gyártásában használják) mutatott ki a törésvonal Parkfield és San Juan Bautista közötti 140 kilométeres szakaszán, Los Angeles és San José között, kétmérföldes mélységben.
Síkosítás
A San Andreas Fault Observatory at Depth kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy a talkit tehet arról, hogy pusztító erejű földmozgások helyett csak alig érzékelhető mikrorengések tapasztalhatók a törésvonal egyes szakaszain. Az anyag elektronmikroszkópos vizsgálata kimutatta, hogy több ezer méteres mélységben, száz Celsius-fok feletti hőmérsékletben a talkit egyfajta geofizikai síkosítóként működik, és emiatt a földkéreg lemezei simán elcsúsznak egymáson.
22 évente földrengés
Egy földmágnesességi vizsgálat már korábban utalt arra, hogy nagy mennyiségű talkit lehet a törésvonal közelében, de most sikerült először kőzetmintákat felhozni a mélyből. A fúrást nehezítette, hogy a törésvonal évi 2-3 centiméteres sebességgel vándorol, és ez a jelenség néhány hét alatt is képes használhatatlanra deformálni a furatokat. A törésvonal Parkfieldtől délre eső részén az elmúlt másfél évszázadban átlagosan 22 évenként jegyeztek fel a Richter-skála szerint legalább hatos erejű földrengéseket, a legutóbbit 2004-ben.