Szupernóva okozhatott tömeges kihalást
Az Illinois-i Egyetem tudósai őskori tengeri üledékeket vizsgálva arra a feltételezésre jutottak, hogy több millió évvel ezelőtt egy szomszédos szupernóvarobbanás okozhatott tömeges kihalást a Földön, írja a írja a New Scientist.
Az elmélet nem új, de most Brian Fields és kutatócsapata is megerősítette. Fieldsék őskori tengerüledékekben kerestek vas-60 izotópot. Ez a vasnak egy ritka, radioaktív izotópja, ami szupernóvákban termelődik és a felezési ideje másfélmillió év. Ez igen hosszú idő, ezért az izotóp alapján a csillagászati léptékkel mérve közel és a közelmúltban történt szupernóvarobbanások maradványait ki lehet mutatni a földi kőzetekben.
Fields és kollégái becslése szerint egy legalább 60, legfeljebb 300 fényévnyire levő szupernóva hatással lehetett a pliocénkori Földre (a pliocén a földtörténeti korokban az 5,3 millió évvel ezelőtt kezdődött és 1,8 millió évvel ezelőtt véget ért korszakot jelöli). Ez megmagyarázná azt a rejtélyes kihaláshullámot, ami a pliocén végén jelentkezett, különösen a tengeri fajoknál.
A kutatók elmélete szerint a robbanás sugárzása gyengítette a Föld ózonrétegét, és az ezzel jelentkező erősebb ultraibolya sugárzást nem bírta az élőlények egy része. Ugyanakkor Fields is elismeri, hogy közvetlen bizonyítékuk még nincs a teória igazolására. A tudós Denverben, az Amerikai Geológiai Társaság találkozóján mutatta be csapatának legújabb kutatási eredményeit.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
