Az időutazás új kvantummechanikai modellje kiküszöböli azt a komoly paradoxont, amely a múlt megváltoztatásának jelenre gyakorolt hatásáról szól.
A mélyen elgondolkoztató tudományos-fantasztikus szcenárió szerint ön egy tudományos érdeklődést heveny önsorsrontással ötvöző időutazó, aki a múltba visszatérve megpróbálja megakadályozni saját életének létrejöttét - beállítottságtól függöen - apuka vagy anyuka elpusztítása árán. Egyik lehetőség, hogy amennyiben sikerül a gonosztettet véghezvinni, ön létgyökerek hiányában köddé (se) válik. Ez fizikailag lehetetlen. A fennmaradó lehetőségek: időutazás nem is lehetséges, vagy lehetséges, de a fizika törvényei kizárják a gonosztett végrehajtását.
Csoporttá szerveződött osztrák és amerikai fizikusok szerint az időutazás elméletileg lehetséges, mégpedig a paradoxonból kibontott utolsó feltételezésnek megfelelően.
Oidiposz a dobozban
A szakemberek szerint Einstein általános relativitáselmélete nem zárja ki az időutazás lehetőségét, sőt éppen azt állítja, hogy a téridő megfelelő körülmények között hajlamos magába kunkorodni, és olyankor az ember kiskori önmagába botolhat a bábszínház előtt, például.
A kvantumrészecskék bizonytalan dolgok, illetve bizonyos valószínűséggel valamilyen dolgok, amíg egy szerencsés pillanatban meg nem mérjük őket, felszámolva a bizonytalanságot.
"A kvantummechanika megkülönbözteti azt, ami megtörténhet, attól, ami megtörtént" - magyarázta Dan Greenberger professzor a BBC-nek.
Amit ismerünk a jelenből, azt biztos nem változtathatjuk meg a múltban. Vagyis ha nem tudjuk, mi van faterral, de 90 százalék, hogy él, akkor 10 százalék eséllyel sikerül eltennünk láb alól hajdanán. Amennyiben azonban az időutazás előtti pillanatban a tornácon fröccsözik és nagyokat kacag, egészen biztosra vehetjük, hogy nem ölték meg a múltban.
Bon voyage!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
