Harminc múmiát emeltek ki egy szakkarai kősírból
További Történelem cikkek
-
30 éves a rendszerváltó paktum, 30 éve ül Orbán a parlamentben - A vérengzés nem egyszeri kisiklás, hanem a szovjet politika része volt
- Évekig náci megszállás alatt volt az ország, mégis megmenekült a zsidók 99 százaléka
- Mostantól bárki elolvashatja Rákosi Mátyás magánleveleit
- Megtalálták a világ legöregebb macskáját
Senki sem tudhatja, hogy mennyi műkincs található még az ókori Egyiptom területén. Egyesek azt feltételezik, hogy túl sok már biztos nincs, azonban Zahi Hawwas, Egyiptom első számú régésze szerint a leletek még több mint kétharmada a földben van. Ezt támasztja alá a legújabb felfedezés, amely bizonyos szempontból egyedülálló, hiszen több tucat fontos személy múmiáját találták meg, méghozzá egy helyen.
A hatalmas szakkarai nekropoliszban először két ókori múmiát találtak egy tízméteres tárna mélyén egy kétezer-hatszáz éves sírban, az ásatás utolsó szakaszában. Az eredményt Zahi Hawass jelentette be. Beszámolt arról is, hogy ezek után legnagyobb meglepetésükre további huszonkét múmiát találtak a sírfalban elhelyezkedő fülkékben.
A "múmiaraktár" - ahogy Hawwas nevezte - i.e. 640 körül keletkezett, a XXVI. dinasztia uralkodása idején. Ez volt az ókori Egyiptom utolsó szabad időszaka, mielőtt hanyatlani kezdett volna, először a perzsák, majd más népek támadásai és területfoglalásai miatt. A sír egyébként szakkara egy jóval régebben használt területén fekszik, amelyet először valószínűleg a 4300 évvel ezelőtt urakodott VI. Dinasztia használhatott.
A múmiák nagy része nagyon rossz állapotban maradt fent, a régészek eddig nem tudták kideríteni a kilétüket, és a szokatlan temetkezési forma okait is csak találgatni tudják. Ebben a korban ugyanis ritkaságnak számított, hogy a halottakat fülkékbe helyezik el.
Szakkarában 150 éve folynak ásatások. Leleteket találtak már az óbirodalom időszakától egészen a római korig bezárólag. A múltbeli ásatások leginkább Dzsószer király piramisára (ami az első, lépcsős szerkezetű piramis volt az egyiptomi történelemben) és Unas király piramisára, az V. Dinasztika utolsó királyára koncentráltak. A mostani ásatások helye, szakkara délnyugati része archeológiailag szinte érintetlen.
Hawass szerint az egyiptomi régészeti leletek mindössze harminc százalékát találták meg eddig. A fennmaradó, nagyobb rész még mindig a homok alatt van.
Egyiptomban a legnagyobb régészeti felfedezés 1922-ben történt, ekkora találta meg Howard Carter Tutanhamon sírkamráját, méghozzá teljesen véletlenül. Bár ez volt a leggazdagabb és leglátványosabb régészeti felfedezés, a fáraó múmiája a hibás balzsamozásnak köszönhetően gyakorlatilag tönkrement. Ennek ellenére elindította az egyiptomi műkincslázat, ami a huszadik században már sokkal inkább a régészeti értékekre összpontosított - szemben a történelmi korokkal, ahol az egyiptomi sírok gyakran műkincsrablók áldozatai lettek.
A világ legnagyobb egyiptomi gyűjteményeit a British Museumban, a párizsi Louvreben, és természetesen Kairóban találjuk. A budapesti Szépművészeti Múzeum is büszkélkedhet egy kissebb, de tartalmilag annál kevésbé elhanyagolható egyiptomi gyűjteménnyel.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
