További Történelem cikkek
- 30 éves a rendszerváltó paktum, 30 éve ül Orbán a parlamentben
- A vérengzés nem egyszeri kisiklás, hanem a szovjet politika része volt
- Évekig náci megszállás alatt volt az ország, mégis megmenekült a zsidók 99 százaléka
- Mostantól bárki elolvashatja Rákosi Mátyás magánleveleit
- Megtalálták a világ legöregebb macskáját
"Úgy döntöttünk, minden együttműködést megszakítunk a Louvre-ral, amíg vissza nem kapjuk ezeket az ellopott régészeti tárgyakat" - mondta Záhi Havvász, az Egyiptomi Régészeti Hivatal vezetője. A kérdéses tárgyak egy luxori (thébai) sírból származnak.
A döntés hatással van a francia múzeummal közösen tervezett előadásokra és a Louvre által Szakkarában folytatott régészeti munkákra - tette hozzá az egyiptomi illetékes.
Havvász szerint a döntést már két hónapja meghozták, tehát nincs köze ahhoz, hogy a fő esélyesnek tartott Farúk Hoszni egyiptomi kulturális minisztert nem választották meg ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) főigazgatójának. Ezzel egybehangzóan nyilatkozott az Egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács főtitkára is, hozzátéve, hogy körülbelül egy éve kérték a műtárgyak visszaszolgáltatását.
Havvász azzal vádolta meg a Louvre-t, hogy illegálisan tett szert a műtárgyakra. "Lopott sztélék megvásárlása azt jelenti, hogy egyes múzeumok bátorítják az egyiptomi antik műkincsek elpusztítását és lopását" - jelentette ki.
Két konferenciát már lefújtak
A kairói francia nagykövetség kulturális osztálya szerdán annyit közölt, hogy az egyiptomi döntés miatt egyelőre törölnek két konferenciát.
Az ásatásokon végzett munkában jelentett akadályokat egyelőre nehéz felmérni, mivel a múzeum munkatársai mintegy 40 francia ásatáson vesznek részt Egyiptomban más szervezetekkel együttműködve.
Egy francia forrás elismerte, hogy Hoszni választási kudarca az UNESCO-ban nem segít a dolgokon, bár reménykedett benne, hogy sikerül rövidesen megoldást találni.
A kairói francia nagykövetség szerint a vita tárgyát a Királyok Völgyéből származó sír darabjai képezik, amelyeket a Louvre "átlátható" módon szerzett meg, Egyiptom viszont kétségbe vonja azt, ahogy kijuttatták a területéről.
A párizsi múzeum vezetősége közölte, hogy a vitatott műtárgyak visszaadására vonatkozó döntés nem tőlük függ, ehhez szükséges a franciaországi Múzeumi Gyűjtemények Nemzeti Tudományos Bizottságának hozzájárulása. A testület a hét végén ül össze, hogy megvitassa a jelenleg a Louvre-ban kiállított freskódarabok más osztályba sorolását. Ha a bizottság támogatja is a műtárgyak visszaadását, szükség van a kulturális minisztérium engedélyére is, amely rendeletben dönt az átsorolásukról.
A francia nemzeti múzeumok nem adhatják át gyűjteményük darabjait, kivéve, ha a szakértő bizottság beleegyezik az átsorolásukba.
Jóhiszeműen vásároltak
A francia múzeumok igazgatósága beszerzési bizottsága "jóhiszeműen" vásárolta meg a thébai sírból származó freskótöredékeket - közölte a Louvre igazgatósága. 2000-ben vásárolták az első darabokat a Maspero galériától. Az ötödik darabot 2003-ban vették meg a Drouot aukciós háztól.
A bizottság úgy tudta, hogy a műtárgyak a kulturális javak jogtalan behozatalának, kivitelének és tulajdona jogtalan átruházásának megakadályozását szolgáló UNESCO-egyezmény elfogadása (1970) előtt hagyta el Egyiptomot. Az egyezményt Franciaország 1997-ben írta alá.
Egyiptom, amelynek régészeti örökségét hosszú időn át a világ legnagyobb múzeumaiba szállították, napjainkban igen érzékenyen kezeli ezt a kérdést. Kairó Németországtól is visszaköveteli a legendás Nefertiti királynő mellszobrát, amelyet 1912-ben talált meg Ludwig Bochardt német régész a Nílus partján és a rákövetkező évben Berlinbe szállítottak.