Kiállították egy köztisztviselő egy-két éves fizetését
További Történelem cikkek
- 30 éves a rendszerváltó paktum, 30 éve ül Orbán a parlamentben
- A vérengzés nem egyszeri kisiklás, hanem a szovjet politika része volt
- Évekig náci megszállás alatt volt az ország, mégis megmenekült a zsidók 99 százaléka
- Mostantól bárki elolvashatja Rákosi Mátyás magánleveleit
- Megtalálták a világ legöregebb macskáját
1935. augusztus 24-én egy 2920 aranypénzt, három emlékérmet és egy 214 cm hosszú reneszánsz aranyláncot rejtő rézdobozt találtak Kassán, a Fő utcában álló Pénzügyigazgatóság épületének rekonstrukciójakor.
Az aranyat valamikor a 17. század végének zavaros időszakában, a Thököly-felkelés idején rejthették el a Szepesi Kamara épületének falában. A kincs eredeti tulajdonosa és elrejtője valószínűleg a Habsburg pénzügyigazgatás egyik magas rangú tisztviselője lehetett, az elnök vagy esetleg az egyik tanácsos. A ma már felbecsülhetetlen értékű lelet 1-2 évi fizetése lehetett tulajdonosának, aki ezzel nem számított a leggazdagabb emberek közé, persze egy földműveshez képest jómódúnak tarthatta magát.
A megtalált pénzek mind a korabeli Magyarországon általánosan elterjedt fizetőeszközök voltak. A kincs 84%-át magyar, erdélyi és németalföldi pénzek teszik ki, de megtalálhatók köztük cseh, sziléziai, lengyel, német, dán, svéd, itáliai, osztrák, salzburgi, spanyol veretek, továbbá egy antik trákiai pénz újkori hamisítványa is.
A lelet legkorábbi pénzei Luxemburgi Zsigmond magyar királynak 1402–1404 között vert aranyforintjai, a legfiatalabbak, amelyek a kincs elrejtését is keltezik, I. Lipót 1679-ben Körmöcbányán vert dukátjai; vagyis a legöregebb és legfiatalabb pénzek kibocsátása között mintegy 277 év telt el. A lelet legértékesebb darabja I. Ferdinánd 1541-ben készült aranyérme, amely a maga nemében egyedülálló a világon.
A lelet múzeumi története
A leletet megtalálása után elküldték a Pénzügyminisztériumnak, ahonnan először a pozsonyi Központi Kincstárba, majd a Szlovák Helytörténeti Múzeumba (a jelenlegi Szlovák Nemzeti Múzeum) került, ahol a darabokat immár szakértők tisztították meg.
A kincs egészen 1940-ig a Szlovák Helytörténeti Múzeumban maradt, amikor átadták a prágai Központi Állami Kincstárnak. Még ebben az évben átszállították a prágai Nemzeti Múzeum Éremtárába részletes feldolgozásra, ez a munka 1942-ig tartott. A II. világháború során a német és magyar kormányzat legmagasabb köreiből érdeklődtek a kincs iránt, ezért azt gondosan becsomagolták és más tárgyakkal együtt biztonságos helyre rejtették. Mivel a háború utolsó napjaiban a múzeum épületét bombatalálat érte, az aranykincset ládában tartották egészen 1947-ig, amíg helyre nem állították az Éremtár irodáit.
A kincset először Prágában mutatták be 1953-ban, majd három évvel később Kassán is kiállították. 1969-ben Kassán elkészült egy különleges páncélterem, és egy évvel később a nagyközönség számára is megnyílt a „Kassai aranyéremkincs” című kiállítás. 2008-ban elkezdődött a Kelet-szlovákiai Múzeum épületének rekonstrukciója, és a Szlovák Nemzeti Múzeum ezt a lehetőséget használta ki arra, hogy a kincset a pozsonyi várban is bemutassa. Ezt követően került sor egy másik kiállításra a prágai Nemzeti Múzeum épületében.
A kincs a Magyar Nemzeti Múzeumban 2011. február 1. és március 20. között tekinthető meg a páncélteremben, amelyben egyébként a koronázási palástot tartják.