Ha valaha miniszter lennél, mitől egyébiránt Isten őrizzen meg

Batthyány Lajos miniszterelnök

1807. február 10.–1849. október 6.

gyerekei: Emma (Amália, Emánuela) 1837–1922, Ilona (1842–1929), Elemér (1847–1932)

A vértanúhalált halt gróf Batthyány Lajos miniszterelnök és felesége, gróf Zichy Antónia házasságából öt gyermek született, apjuk miniszterelnökségét, majd kivégzését azonban csak hárman élték meg: Emma, Ilona és Elemér.

Battyhány kivégzése után a család vagyonát elkobozták, az özvegy három gyerekével álruhában, idegen papírokkal menekült Svájcba (Emma tizenkét, Ilona hét, Elemér mindössze kétéves volt ekkor). A gyerekek nevelését a 49-es Szemere-kormány korábbi vallás- és közoktatási minisztere, Horváth Mihály katolikus püspök végezte, aki a szabadságharc bukása után szintén emigrációba kényszerült. A család 1855-ben térhetett haza, előbb Budapesten, majd a Veszprém megyei Dáka községben éltek.

A legidősebb Batthyány testvér, Emma a tágabb családhoz tartozó Batthyány Gézához ment feleségül. 1859-es esküvőjük alkalmat adott a 48-as eszmék melletti kiállásra is az abszolutizmus éveiben, a házasságkötésen az ország hazafias érzelmû fõnemessége szinte teljes számban részt vett. Az esküvő után egy évvel született meg az egykori miniszterelnök után szintén Lajosnak elnevezett fiú, aki később Bécsben tanult diplomáciát, alig 24 évesen Győr megyei főispán, majd Fiume kormányzója is volt. (Felesége a miniszterelnök Andrássy Gyula egyetlen és ünnepelt szépségű lánya, Ilona volt.) Miután lemondott a kormányzóságról, előbb Győr, majd Fiume választotta meg képviselőjének, később Bodajkon is neki szavaztak bizalmat. A két világháború között a felsőház megalakulása után tért vissza a politikai életbe, melyben – ahogy a parlamenti almanach írta róla – egy letűnt nagyszerű korszak reprezentánsának tekintélyét élvezte.

Ilona grófnő 18 éves korában férjhez ment gróf Keglevich Bélához. A házasságból két gyermek született: Ilona és Pál, akik későbbi sorsa nem ismeretes. A házassága tönkrement. 1879-ben, 37 évesen újra férjhez ment egy nála tíz évvel fiatalabb, sportemberként jeleskedő távoli rokonhoz, Beniczky Gábor földbirtokoshoz Cinkotán. E házasságból egyetlen gyermek született, Beniczky Lea Valentina, aki háromévesen elhunyt. Beniczky Gábor rövid idő alatt elbokázta a birtokát, 1894-ben önkezével vetett véget életének, Ilona ezután már nem házasodott többet.

A grófnő édesanyja példáját követve támogatta a forradalom bukása után az egyik első, engedélyezett hazafias szervezetet, a Magyar Gazdasszonyok Országos Egyesületét. Abban is hasonlított anyjára, hogy engesztelhetetlenül gyűlölte az osztrákokat. Van egy kétségtelenül jól hangzó történet is ennek alátámasztására: a grófnő meghallotta, hogy Ferenc József Gödöllőre tart négylovas hintóján, villámgyorsan felszerelt egy hatlovatos fogatot, Cinkotánál beelőzte az uralkodót, majd lépésben cammogott a császári kocsi előtt Kerepesig.

Az 1846-ban született Batthyány Elemér apjához képest különösen szerény politikai pályát futott be. Grófként a főrendi ház tagja volt. Róla az országgyűlési almanach azt jegyezte fel, hogy "fiatalabb korában radikális érzelmű programot vallott, és fel is lépett szélsőbali programmal képviselő-jelöltnek, de később a legconservativebb főrendek egyike lett". A kiegyezés után megalakuló Andrássy-kormányban rövid ideig a kereskedelmi tárcánál fogalmazóként szolgált.

Ami érdekesebb – az almanach részletesebben is taglalja –, az az, hogy 1872-ben tigrisvadászaton járt Indiában, hol mindenütt fejedelmi fénnyel fogadták, és hazai is hozott egy tigrist, amit az állatkertnek adományozott. Komoly érdemei vannak a magyar lóversenysport fejlesztésében, nagyobb versenyistállót is tartott, lovai kevés szerencsével futottak Angliában is. 1892-ben viszont elnyerte az ausztriai derbit Gaga nevű ménjével.

Deák Ferenc igazságügyminiszter

A haza bölcs agglegénye nem nősült, gyereke sem lett. Estók János a Rubicon 2003/9-10. számában azt írta, hogy a Deák leveleiben elejtett megjegyzésekből úgy tűnik, tartott a gyerekneveléssel járó bajlódástól. Ennek ellenére gyámság alá vette Vörösmarty Mihály három elárvult gyerekét, akikkel szívesen játszott, tréfálkozott, a társasjátékban vesztésre állónak titokban segített, narancsot rejtett el a kertben, Bélát pedig fafaragásra tanította. Ilona visszaemlékezése szerint mindig hozott valami kedves ajándékot a zsebében: egy-két búgócsigát, labdákat, kitaláló játékokat, színes ceruzákat, s eféléket (édességet igen-igen ritkán). Ilona volt az, akit Deák a most ismét felfedezett Széll Kálmánhoz, későbbi miniszterelnökhöz adott feleségül. Deák volt Klauzál Gábor mindhárom gyerekének a keresztapja.

Klauzál Gábor fölművelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter

(1804. november 18.–1866. augusztus 3.)

gyerekei: Emma (1855), Gábor (1857), Mária (1859)

Klauzál Gábor 1827-ben nősült először, de több mint húszéves házassága Prezetska Máriával nem örvendeztette meg gyerekkel. Felesége 1848 januárjában elhunyt. Klauzál 1853-ban házasodott újra, az aradi vértanú, Nagysándor József tábornok jegyesét, a 28 évvel fiatalabb Schmidt Emmát vette el.

Három gyerekük született, mindháromnak Deák Ferenc volt a keresztapja. Klauzál ötvenegy évesen lett először apa, a legidősebb gyerek, Emma is csak 11 éves volt, amikor a 48-as miniszter meghalt. A sokat betegeskedő Klauzál a kalocsai iskolanővérek intézetébe, lányainak vizsgájára utazott 1866 nyarán, amikor egy tüdőgyulladás legyengítette a szervezetét, és meghalt.

Klauzál gyerekei nem futottak be látványos karriert. Fia, Gábor jogot végzett, 1881 és 1917 között a vallás- és közoktatásügyi minisztérium tisztviselője volt, felesége az 1848–49-es forradalom egyik ismert szereplőjének, Degré Alajosnak a lánya, Katica volt. Ifjabb Klauzál Gábor annyira nem volt közéleti szereplő, hogy halálának időpontja is bizonytalan. Vannak források, melyek szerint 1918-ban hunyt el, más adatok szerint 21 évvel később.

Emmáról és Máriáról még kevesebbet tudni. Emma 1902 körül hunyt el, Mária 1895-ben, utóbbi hajadon maradt.

Mészáros Lázár honvédelmi miniszter

(1796. február 20.–1858. november 16.)

Bár humoros, sármos embernek tartották a Batthyány-kormány honvédelmi miniszterét, nem alapított családot. Gyerek helyett valamit mást szánt az utókornak:

"Személyemre nézve sajnálom, hogy kedvenc gyermekemet, a Ludoviceumot, hol paradicsomot akartam a fiatalságnak teremteni, és ahonnént valódi, hasznos gyakorlatos és tudományos egyének jöttek volna ki, kikből mit egy faiskolából vagy növénytárból, a haza szükségeit mérnöki, táborkari, tüzéri, gyalogsági és lovassági tekintetbe pótolhatta vala, életbe nem léptethettem. Evvel az intézménnyel akartam magamnak nevet, hírt és öröklést szerezni, a gondviselés azonban másképp akarta, Isten neki."

Hogy miért maradt agglegény, arról talán ez a törökországi emigrációban írt részlet árul el a legtöbbet:

"Legfőbb Barátnémnak honomban legyen meg itt az emlékezete, sajnálom, hogy jobban, bővebben nem viszonozhattam érzéseit, hanem Isten látja szívemet, amit csak a baráti kebel érezhet, eszmélkedhet, azt mind éreztem, tettem, tovább nem mehettem, mivel a körülmények nagyon lefoglaltak. Isten hozzád, meglátlak-e, a sors könyvébe van írva, de ha meglátlak, azon embert találandod, amelyik elvált tőled. Ti többiek is, hozzám rokonérzelműek, Isten veletek."

Szemere Bertalan belügyminiszter

(1812–1869)

gyerekei: Mária (1847), Iréne Hedvig, (1852–?) Attila (1859–1905), Gizella

A Batthyány-kormány belügyminisztere, későbbi miniszterelnök 1846 tavaszán feleségül vette Jurkovich Leopoldinát. Első gyermekük, Mária 1847. januárban született, Iréne Hedvig már Párizsban, 1852-ben. Szemere lánya keresztanyjának Batthyány Lajos ekkor Svácjban élő özvegyét kérte fel. Attila, majd Gizella is a francia fővárosban született. A családszerető Szemere idegrendszere lassan megbomlott, 1863-ban egyik rohamában családjára támadt, s leánya, felesége, karján a másik, éppen beteg gyermekkel a dühöngő férfi elől az utcára menekültek.

Szemere Attila 18 évesen már hírlapíró volt, foglalkozott szépirodalommal is, majd útibeszámolókat küldött két és féléves nagy utazásáról is, amikor bejárta Észak-Afrikát, Indiát, Kínát és a Távol-Keletet, értékes gyűjteményekkel tért haza, de a feleségét például Japánból nem hozta magával. Nemcsak magyarul, angolul és franciául is írt, naplóit is több nyelven vezette, megkapta a francia becsületrend keresztjét. Rövid időre társtulajdonosai lett a Magyar Hírlapnak, cikkek mellett színdarabot is írt, a Hozomány nélkült be is mutatták a Nemzetiben, sikere volt, de nem folytatta a drámaírást. Többször próbálkozott képviselőjelöltként, de csak egyszer sikerült bejutnia a törvényhozásba, Miskolcról 1897–1901 között, Hiába volt szellemes és erős logikával érvelő, nem választották újra. Aztán ez már csak azért sem sikerülhetett, mert Amerikába utazva elfelejtette választói jogát érvényben tartani.

A Vasárnapi Újság így búcsúzott tőle: "Nagy, bár sok tekintetben egyenetlen tehetség, ritka szellemes, sokat látott, tanult és sokat próbált ember szállott vele sírba, egyike politikai és írói világuk legeredetibb egyéniségeinek. Képességeit igazában érvényesíteni sohasem tudta, pedig sokféle téren próbálkozott, sokat vártak tőle mások is, maga is. Vállalkozásaiban nem volt elég szerencséje, hiányzott belőle a kitartás, a kíméletlen erős akarat és sokkal több volt benne a bohém-vonás, semhogy akár a politikában, akár gazdasági vállalatokban állandóbb sikerei lehettek volna."

Herceg Esterházy Pál Antal, a király személye körüli miniszter

1786. március 11.–1866. május 21.

fia: Esterházy II. Miklós Pál Károly, 1817–1894

A Battyhány-kormány külügyese a szabadságharcban nem vett részt, annak leverése után Magyarországon maradt, de kapcsolatban állt a londoni emigráció Kossuth-ellenes köreivel. 1817-ben született fia, Miklós, akit nem zárt a szívébe a magyar közvélemény. Mégpedig azért, mert 1848-ban még nemzetőr őrnagy volt, 49-ben viszont már a császári hadseregben szolgált. Felhetően róla szól ez a vers is:

Ősi gonosz törzsnek gonoszabb ivadéka,
Esterházi, magyar vérbe meriti vasát,
Tépd ki nevét hon! aranykönyvedből, s szent haragodnak
Förgetegével sujtsd nemzetek istene őt
Hogy ne maradjon fönn e bűn emlékezetén túl
Semmi felőle egyéb dús palotái helyén
S a késő unokák ha keresnék e nevet egykor
Puszta nyomát csak ez egy szócska jelezze: vala.

II. Miklós Angliában töltötte fiatalkorának nagy részét, itt vette feleségül . Sarah Child Villiers-t, Earl of Jersey lányát, aki tüdőbetegségben fiatalon meghalt. Miklós Ferenc József bizalmasa lett, elkísérte őt Magyarországon és Erdélyen át vezető utazásain. Ettől nyilván nem függetlenül megkapta az Esterházy család az aranygyapjas rendet 1862-ben.