Döghúst is evett a velociraptor
A velociraptor egy saját magánál jóval nagyobb repülő hüllő maradványaiból lakmározott, amikor 75 millió évvel ezelőtt utolérte végzete: fosszíliáját 1994-ben tárták fel Mongóliában, a Góbi-sivatagban, de a leletet csak most vizsgálta meg és írta le egy nemzetközi kutatócsoport.
A nagyjából pulyka méretű velociraptor két lábon járó, tollas húsevő volt, amely hátsó lábain megnagyobbodott, sarló alakú karommal rendelkezett. Korábbi kutatások kimutatták, hogy a dinoszauruszok ezeket a sarló alakú karmokat a zsákmányállat felhasítására és kibelezésére használták.
A fosszília tüzetesebb vizsgálatakor egy pteroszaurusz csontot fedeztek fel a kutatók a velociraptor emésztőrendszerében, ami arra utal, hogy a ragadozóként ismert velociraptor alkalomadtán a döghúst sem vetette meg. „Meglehetősen nehéz és valószínűleg igen veszélyes vállalkozás lett volna az apró theropoda dinoszaurusznak megtámadni a kétméteres szárnyfesztávolsággal rendelkező pteroszauruszt, hacsak a repülő hüllő nem volt sebesült vagy beteg. Így a velociraptor emésztőrendszerében talált csont sokkal inkább dögevésből, mintsem vadászatból származhatott" – mondta el a szerzők egyike, David Hone, a University College Dublin kutatója.
A 75 milliméteres pteroszaurusz csontot a dinoszaurusz mellkasának felső részén fedezték fel, ott, ahol a velociraptor gyomra lehetett. „Az emésztőrendszer tartalma ritkán őrződik meg, a pteroszaurusz csontok pedig viszonylag törékenyek, vagyis rendkívüli leletről van szó. A csont felülete sima és jó állapotban van, nem fedeztük fel rajta az emésztőnedvek okozta jellegzetes elváltozásokat. Minden jel szerint a dinoszaurusz nem sokkal azután pusztult el, hogy lenyelte a csontot" – magyarázta Hone.
A velociraptor a modern kori krokodilokhoz hasonlatosan képes volt viszonylag nagy csontokat is lenyelni. A dinoszaurusznak egyébként törött volt az egyik bordája, vagyis halála előtt megsebesült, vagy egy trauma után kezdett felgyógyulni, amikor utolérte végzete. A tanulmány a Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology című folyóirat online kiadásában jelent meg.