Auguszta
-4 °C
2 °C

8000 év kincsei magyar földből

2012.06.13. 16:33
Megmentett Örökség – Kincsek Európa szívéből címmel egyedülálló kiállítást állított össze a Magyar Régész Szövetség és a Megyei Múzeumok Igazgatóságának Szövetsége: a Budapesti Történeti Múzeumban bemutatott leletek az elmúlt 15 év főleg nagyberuházásokhoz, autópálya-építésekhez, áruházakhoz kapcsolódó ásatásaiból kerültek elő. A kiállítás bejárása nem tart órákig, viszont több egyedülálló leletet tartalmazó, és sok korszakot átívelő anyagot tekinthetnek meg az érdeklődők. Van közöttük olyan is, amit a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai foglaltak le, mielőtt illegálisan árverezték volna. Budapest után több vidéki városban is bemutatják a tárlatot.

Áprilisban, mindössze egy hétig a Parlamentben már bemutatták a kiállítás anyagát. A régészek szerették volna bemutatni a döntéshozóknak, hogy milyen értékek sorsa felett döntenek. Pontosan akkor volt a kiállítás, amikor elfogadták a Kulturális Örökség Védelméről szóló törvény néhány módosítását, amely hátrányos helyzetbe hozta a régészeti feltárásokat: a próba- és megelőző feltárásokra fordítható időt 30-30 napban határozták meg, az anyagi forrásokat pedig szintén jelentősen csökkentették.

Az európai átlagnál gazdagabb

A kiállításra elhozták az ország területéről az elmúlt évek leglátványosabb, legközérthetőbb leleteit, szó szerint is sok-sok kincset, aranyat, ezüstöt. A megtekinthető több mint 150 lelet legtöbbje különleges ritkaság. A tárlatot részben korszak, részben egy-egy feltárás anyagai mentén rendezték el. A kiállítás 8000 év történelméről ad áttekintést, a Kárpát-medence első telepeseinek korától egészen a török hódoltság idejéig. Királyok városa néven megtekinthető a Budapesti Történeti Múzeumhoz közel eső, budai várban található Szent György tér néhány lelete is.

A kiállítás sokszínűsége jól mutatja, milyen egyedülálló leletek szorulnak megfelelő törvényi védelemre az ország területén. A Kultúrák bölcsője című részleg a újkőkor és az azt követő bronzkor néhány érdekes tárgyát mutatja be. A Harcosok istenei (körülbelül i.e. 2800–900) összeállításban a bronzkor európai átlagnál jóval gazdagabb, fegyvereket, ékszereket, eszközöket és nyersanyagtömböket tartalmazó kincsegyüttesei, úgynevezett depói változatosságát mutatja be.

A római világ határán című részlegben tekinthető meg egy, a paksi erőd kutatásakor előkerült életnagyságú bronz császárszobor lába. A szobor eredetileg valószínűleg Septimius Severust vagy fiát, Caracallát ábrázolta.

Megelevenedik a tatárjárás

A Népek tarka szőttese szekcióban a időszámításunk szerinti első évezredhez köthető leletek kaptak helyet, ide tartozik például a hunok nagyméretű bronz áldozati üstje is, amelyet az M7‑es autópálya megelőző feltárásakor találtak.

Nagyon érdekes a történelemkönyvekből 1241-42-es, tatárjárásként ismert esemény leletvilága is. Szintén az autópályaépítést megelőző feltárásokkor olyan lelőhelyekre bukkantak a régészek, amelyek jól szemléltetik a mongolok által elkövetett rombolást. Találtak például kemencében elrejtőzött, megégett holtesteket.

A régészek előtt már jól ismert volt az a Fehér megyei lelőhely, amelynek részletes feltárása akkor kezdődött, amikor oda tervezték meg a 62-es főút Perkátát elkerülő szakaszát – amely pontosan keresztül hajtott volna egy ősi templomon. A lelőhelyen szinte a teljes középkor időszakának leletei megtalálhatóak a 10. századtól egészen a 16. századig. A leletanyag nagyon gazdag, mert a területen a 13-ik században megjelenő dunántúli kunok a kor magyar szokásától eltérően részben megtartották pogány temetkezési szokásaikat, így halottaikat útravalóval és ékességeivel temették el.

Elrabolva

Az 1711 előtti tárgyak az állam tulajdonát képezik, ezért keresésük amatőrök számára tiltott tevékenység.  A becslések szerint évente mégis több mint százezer régészeti lelet kerül illegálisan a megtalálók magángyűjteményébe vagy eladásra.

Akad azért pozitív példa is, a kiállításon egy speciális részlegben azokat a tárgyakat állítottak ki, amelyeket magánszemélyek találtak és vittek be egy-egy múzeumba. Ugyanitt olyan leletek is vannak, amelyek a megtalálók nem szolgáltattak be az illetékes hatóságoknak. Egy karperecet például már árverésre bocsátottak, amikor lefoglalta a Nemzeti Nyomozó Iroda.

Vándorkiállítás

A tárlat 2012. június 14 és augusztus 5. között tekinthető meg a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában.

Nem kell feltétlenül Budapestre utazniuk azoknak, akik szeretnék megnézni a régészek által talált kincseket. Bár a pontos helyszínek és időpontok még nem ismertek, az már biztos, hogy a leleteket a főváros után először szombathelyi Iseumban állítják ki, később pedig Szegeden, Nyíregyházán, Kecskeméten és Szekszárdon.