Régészek tárják fel a kánaáni várost

Hácór, a kánaáni város meghódításáról tanúskodik a 3400 éves megpörkölődött búza, amelyre a jeruzsálemi Héber Egyetem régészei bukkantak. A bronzkori kánaáni és vaskori izraeli város a Genezáreti-tótól északra 8 kilométerre található. Az írott forrásokban először a Kr.e. 18. századi egyiptomi átokszövegekben bukkan fel, de szerepel III. Thotmesz, II. Amenhotep és I. Széti újbirodalmi fáraók városlistáin is. Hácór fontosságát bizonyítja, hogy az egyiptomi Amarna levelekben uralkodóját királynak nevezik. A Bibliában először Józsué könyvében jelenik meg, amely arról tudósít, hogy Jábin, Hácór királya egy kánaáni koalíciót vezetett Izrael törzsei ellen. Józsué Merom vizeinél legyőzte és kardjával megölte őt, Hácór dombon álló városát pedig  felgyújtotta. A Bibliából azt is megtudható, hogy Hácórt Kr.e. 732-ben elfoglalták III. Tukulti-apil-Ésarra asszír király seregei, ezután a város elvesztette jelentőségét.

Az elmúlt években a Tel Hazor lelőhelyen végzett ásatások során feltártak egy monumentális épületet, amely a régészek szerint a Hácóri királyi palota lehetett a kánaáni időszakban (a Kr.e. 3-2. évezredben). Az idei ásatási szezonban a régészek a palota egyik nagy raktárhelyiségét találtak meg, amelyben 14, megpörkölődött búzával teli hatalmas agyagedény sorakozott.Amnon Ben-Tur, a Héber Egyetem professzora, aki 1990 óta vezeti Hácór feltárásait, hangoztatta, hogy az agyagedények a Kr.e. 13. századból származnak. Ez egybevág a bibliai beszámolókkal, Józsué könyve szerint ugyanis a legyőzött kánaáni szövetség városai közül csupán Hácór vált a lángok martalékává.

A kutatók között azonban nincs egyetértés abban a tekintetben, hogy kik és mikor rombolták le Hácórt. Egyes elméletek szerint az izraeliek semmisítették meg a Kr.e. 13. században, sokan viszont úgy vélik, hogy az egyiptomiak, esetleg az úgynevezett tengeri népek, vagy a régióban az adott időszakban portyázó nomád törzsek rombolhatták le.