Ismeretlen magyar dinoszauruszfajt találtak
További Történelem cikkek
- 30 éves a rendszerváltó paktum, 30 éve ül Orbán a parlamentben
- A vérengzés nem egyszeri kisiklás, hanem a szovjet politika része volt
- Évekig náci megszállás alatt volt az ország, mégis megmenekült a zsidók 99 százaléka
- Mostantól bárki elolvashatja Rákosi Mátyás magánleveleit
- Megtalálták a világ legöregebb macskáját
Eddig ismeretlen növényevő dinoszauruszfaj csontjait sikerült azonosítania az Ősi Attila vezette MTA-ELTE Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoportnak a hagyományos nyári iharkúti ásatáson. A most fellelt, 1,8 méter hosszú állat a hátsó lábain járt. Leleteit korábban is ismerték; a kutatási eredmények publikálása folyamatban van. Bár a fajnak már van neve, Ősi nem árulhatta el, mert a publikáció megjelenése előtt ez sehol sem jelenhet meg.
Ősi az Indexnek elmondta, hogy az első csont- és fogdarabok már a legelső ásatásoknál, tehát 2000 környékén előkerültek, de ezek alapján még nem lehetett azonosítani, hogy a lelet melyik fajhoz tartozik. Egy-két évvel ezelőtt kerültek elő végül az azonosítást megkönnyítő csontvázdarabok, például az alsó állkapocs, amiből kiderült, hogy egy a Rhabdodontid onrithopoda családba tartozó, de eddig ismeretlen fajú dinoszauruszról van szó. Az elmúlt másfél évet a csoport azzal töltötte, hogy az ásatáson talált csontokat a korábban lehozott cikkekben és publikációkban ábrázolt leletekkel hasonlította össze, míg végül nagyjából egy éve kiderült, hogy új fajról van szó.
A kutató kiemelte, hogy az elmúlt 12 évben fellelt tízezernyi lelet közül csak néhány tucat tartozik a most bejelentett, késő krétakori fajhoz. A bejelentéshez kapcsolódó leletekkel kapcsolatos munka már véget ért, de ez nem jelenti, hogy nincsenek további tennivalók: a csontváz, így az állat rekonstrukciója még nincs kész, ahhoz, hogy ez minél nagyob pontossággal megtörténjen, Ősi szerint még számos részlet, így például a koponya is hiányzik. Tekintve azonban, hogy a rendkívül leletgazdag lelőhelyből még több ezer négyzetméter vár felkutatásra, az őslénykutató bizakodva néz a jövőbe. Főleg azért, mert még van néhány olyan lelet, ami nem illik sehova, így könnyen lehet, hogy Iharkút még tartogat meglepetéseket. A kutató szerint önmagában az, hogy a faj korábban sehol máshol nem került még elő, nem ad hozzá különösen sokat a lelet tudományos jelentőségéhez. „Hétfő délután például egy korábban már részletesen leírt faj, a Hungarosaurus egy eddig sosem látott részletességű csontvázrészletét találtuk meg” – mondta Ősi, aki kutatócsoportjával 19 éves kora óta minden évben a bakonyi Iharkút helyén keres ősállatmaradványokat. A 85 millió évvel ezelőtti ártér jól megőrizte az akkori élővilág nyomait, az első magyarországi dinoszauruszcsontok is innen kerültek elő.
Az Iharkúton található késő krétakori gerinceslelőhelyen idén július elején már volt egy komoly felfedezés, akkor egy addig ismeretlen, kihalt teknősfaj ősére bukkantak. A csoport az elmúlt években gyűjtött számos koponya-, részleges páncél- és csontvázelemet feltárva és rekonstruálva megállapította, hogy az akkor talált új faj a nyakfordító (Pleurodira) teknősök mára már kihalt Bothremydidae családjába tartozik. Az ősi állatot a kutatók az iharkúti ásatások nélkülözhetetlen, elnyűhetetlen és hűséges terepjárói után nevezték el Foxemys trabantinak.
Tavaly nyáron az Index forgatócsoportja a helyszínen járt, az alábbi videó ott készült.