Római katonai utat találtak
További Történelem cikkek
- 30 éves a rendszerváltó paktum, 30 éve ül Orbán a parlamentben
- A vérengzés nem egyszeri kisiklás, hanem a szovjet politika része volt
- Évekig náci megszállás alatt volt az ország, mégis megmenekült a zsidók 99 százaléka
- Mostantól bárki elolvashatja Rákosi Mátyás magánleveleit
- Megtalálták a világ legöregebb macskáját
Albertfalván, a Duna utca mellett néhány kora bronzkorinak tartott településrészletet tártak fel, míg XXII. kerületi Növény utcában későavar árokrendszer nyomaira bukkantak a régészek. A többször megújított, kisebb árkokból álló rendszer minden bizonnyal annak az avar telepnek volt a része, amely a munkaterület szomszédságában 2010-ben elvégzett, nagyobb felületű ásatás nyomán került elő. Az árkok oldalfalában néhány bevájt kemencét is találtak.
A Növény utcától északra Árpád-kori település maradványai kerültek elő, ettől nem messze pedig (a Pohár utcában), egy tervezett új aluljáró területén a camponai római tábort körülvevő település (auxiliáris vicus) kisebb részletét, valamint késő bronzkori telepobjektumokat találtak.
Ugyanitt állatcsontokat is előkerültek egy szájával lefelé fordított kerámiaedény alatt, mellette pedig egy marokkő helyezkedett el. Előkerült egy többosztatú pecsétlőfogós tál töredéke is, amelynek tetejére állati borda-és lábcsontokat halmoztak.
Itt húzódott a limes
A feltárás egyik legfontosabb eredményét a római kori katonai út (limesút) egy szakaszának előkerülése jelentette. A Nagytétény határában, a mai Aquarius Hotel szomszédságában mintegy 15 méter hosszan előkerült, árkokkal kísért, mészkövekből épített út nagyjából 4-5 méter lehetett, de pontos szélességét az újkori bolygatások a régészek már tudták megmérni.
Az út legalsó rétegét szabályosabb szegélykövek közé szórt, közepes méretű, tört mészkövekből álló útalapozás alkotta, amelyre apróköves, kavicsos réteget töltöttek fel. Az út tetejét sárga homok és apró kavics keverékéből álló, keményre döngölt, 4-5 cm vastagságú réteg alkotta (ez utóbbi réteget talán már középkori megújításnak tarthatjuk).
A limesút vastagsága az alapozási rétegekkel együtt is csupán 35-40 centimétert tett ki, ami talán csekélynek tűnik, de az elmúlt időszak néhány – Nagytétény területén folytatott – régészeti megfigyelése és feltárása során hitelesített limesút-szakasznál hasonló eredményeket kaptak. A kisebb méretek, csekélyebb útvastagság talán azzal magyarázható, hogy a városokon kívüli limesút-szakaszok kevesebb megújításon és karbantartáson mentek keresztül, mint a városokon belüli, többet használt és jobban szem előtt lévő szakaszok.
Annak ellenére, hogy a főváros beépített területein a légi felderítést és a terepbejárási módszereket teljesen nélkülözni kell, a legutóbbi évek feltárásai és szakfelügyeletei során előkerült limesút-szakaszokból ma már nagy biztonsággal meghatározható a római út nyomvonala Nagytétény területén. Budatétény felől közelítve a római út Campona (Nagytétény) segédcsapat táboráig a Nagytétényi út déli szélén haladt.
A tábort nyugati irányba elhagyva, továbbra is a Nagytétényi út nyomvonalán futott a limesút egészen a Bányalég utca vonaláig, ahol a déli irányú kisebb kiugrással továbbfutó Nagytétényi út és a limesút nyomvonala már nem esik egybe. A limesút itt törés nélkül, egyenes vonalban halad tovább. Miután északról keresztezi a vasúti pályát és a mai Nagytétényi utat (a korábbi Nagytétényi út nyomvonalát 2006-ban északi irányba áthelyezték) a Budapest és Érd határában lévő körforgalomtól nagyjából 40 méterrel északra hagyja el a főváros területét. Ezen a szakaszon egyébként rendkívül érdekes korarómai-, valamint bronzkori temető került elő 2006-ban az M6-os út építését megelőző feltárások során.