Anna, Anikó, Panka
19 °C
35 °C

Golyóval a mellében mondta el beszédét

2012.10.14. 13:31
Száz évvel ezelőtt, 1912. október 14-én az elnökválasztási kampányt kis híján egy pisztolygolyó döntötte el, ám a kétszeres elnök, Theodore Roosevelt túlélte a támadást

Izgalmasan alakult az 1912-es amerikai elnökválasztási kampány. Theodore Roosevelt, az 1901 és 1909 között hivatalban lévő elnök összekülönbözött korábbi republikánus párti szövetségesével, a regnáló elnökkel, William Howard Tafttal. Miután úgy tűnt, a párt Taftot jelöli a közelgő választásokon, Roosevelt híveivel új pártot alapított, amelyet hivatalosan Progresszív Pártnak hívtak, de miután Roosevelt a megalakulást követően újságíróknak kijelentette: „Olyan erős vagyok, mint egy jávorszarvasbika”, a szervezetet sokan csak Bull-Moose Party (Jávorszarvasbika Párt) néven emlegették.

Az elnökjelölt hamarosan majdnem tragikus körülmények között bizonyíthatta be, hogy nem a levegőbe beszélt. Száz évvel ezelőtt, október 14-én éppen arra készült, hogy beszédet tartson híveinek a Wisconsin állambeli Milwaukee-ban, amikor egy New York-i kocsmáros, John Schrank közvetlen közelről, a szívére célozva rálőtt. Roosevelt életét az mentette meg, hogy a golyó áthaladt acél szemüvegtokján, és hogy a mellényzsebében a beszéd szövegének 50 oldalas leirata is ott lapult.

A vérző elnökjelölt az emelvényre lépett, meglobogtatta a véres papírcsomót és kijelentette: „Látjátok, egy lövéssel nem lehet leteríteni egy jávorszarvasbikát.” Csak a másfél óráig tartó beszéd után engedte, hogy végre kórházba szállítsák, és mivel a golyót túl veszélyes lett volna eltávolítani a testéből, élete végéig hordozta az eset emlékét.

A merénylet ellenére a választást a demokrata Woodrow Wilson nyerte. Nehéz nem arra gondolni, hogy ha létezett volna már televízió akkoriban, ez az esemény akár meg is fordíthatta volna a választást, és akkor nem Wilson az, aki az első világháború idején az Egyesült Államokat irányítja.
A merénylő pontos indítékát nem sikerült kideríteni, zavaros anarchista nézeteket vallott, az mindenesetre biztos, hogy úgy érezte, senkinek sem szabadna harmadszorra is elnöknek lennie. Schrankot a szakértők elmebetegnek nyilvánították, 1943-ban halt meg egy elmegyógyintézetben.