Hiába kérik a törökök a Louvre kerámiáit
Visszakövetelik a török hatóságok a párizsi Louvre iszlám művészeti részlegének egyik gyöngyszemét, az oszmán birodalomból származó kerámiafal timpanonjait, de a múzeum közölte: törvényes vásárlással jutott a műtárgyhoz a XIX. század végén.
A Radikal című török napilap október 27-én azt írta, hogy a Louvre lopott kerámiákat állít ki új, szeptemberben megnyitott Iszlám Művészet részlegében.
A török kulturális minisztérium képviselői titokban lefényképezték a francia múzeum által összeállított oszmán kerámiafalat. A képek elemzése után a tárca arra a megállapításra jutott, hogy a kerámiaburkolatok egy részét az isztambuli Piyale Pasa mecsetből lopták el a XIX. század végén – írta a lap. Ertugurul Günay kulturális és idegenforgalmi miniszter a lap szerint elindította a folyamatot a műkincs visszaszerzése érdekében.
A francia hírügynökség megkeresésére a Louvre közölte, hogy „semmilyen hivatalos kérést nem kapott a török hatóságoktól” a kerámiákkal kapcsolatban. A múzeum emlékeztetett egy korábbi eset kapcsán elfoglalt álláspontjára, amikor a török nagykövetség II. Szelim oszmán szultán mauzóleumának hasonló kerámia táblái miatt nyújtott be keresetet Franciaország ellen. Franciaország akkor közölte, hogy a nemzetközi jognak megfelelően (az UNESCO 1970. november 14-i egyezménye) „a szóban forgó műtárgyak semmiféleképpen nem adhatók vissza”.
Az idézett – az illegális műkincs-kereskedelemre vonatkozó – UNESCO-egyezmény értelmében az 1970 előtti tranzakciókra a megállapodás visszamenőleges hatállyal nem alkalmazható.
Az oszmán kerámiafalat„1871 és 1940 között tett adományok, öröklés és vásárlások révén” a múzeum birtokába jutott darabokból állították össze, az ebben az időszakban a közgyűjteményekre érvényes „teljesen törvényes feltételek között” – hangoztatta a Louvre.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
