Szilvia
11 °C
16 °C
Index - In English In English Eng

A Titanic megtalálója bizonyítékot keres az özönvízre

2012.12.12. 13:12

A bibliai özönvíz valóban megtörténhetett, legalábbis Robert Ballard, a Titanic megtalálója azt állítja, hogy bizonyítékai vannak erre. Ballard a Columbia Egyetem két kutatójával azoknak az elméleteknek próbált utánajárni, melyek szerint a Fekete-tenger térségében valóban volt egy nagyobb áradás.

Ballard a jégkorszak utáni olvadáshoz köti az árvizet, 12 ezer évvel ezelőtt jég borította a kontinensek nagy részét, ekkoriban a Fekete-tenger édesvízi tó volt. Időszámításunk előtt 5600 körül, amikor a jég olvadásnak indult, a víz az óceánok felé zúdult. Ez világszerte áradásokat okozott, a Földközi-tenger áttörte a Boszporuszt létrehozva a Fekete-tengert.

Kutatásait egy 1997-es tanulmány alapján végezte, William Ryan és Walter Pitman régészeti és antropológiai bizonyítékokat mutattak be, hogy naponta 41 köbkilométer víz zúdult át a szoroson és az áradás legalább háromszáz napig tartott. Nagyjából 155 ezer négyzetkilométert elárasztott a víz, a tó szintje több száz métert nőtt. A tanulmány szerint a víz ereje kétszázszorosa volt a Niagara vízesésnek, mindent elmosott, ami az útjába került. Az özönvíz és Noé bárkájának története ezen a valós eseményen alapulhat.

Ballard kutatócsoportja talált egy ősi partvonalat, ami szerintük bizonyítja a tizenöt éves elméletet. Karbonos kormeghatározással állapították meg az itt talált kagylók életkorát, ez alapján kiderült, hogy a 122 méter mélyen lévő part nagyjából hétezer éves lehet. Az elmélet szerint a katasztrófa emléke generációról generációra öröklődött, így alakult ki a bibliai Noé története.

Ballardék egy ősi hajóroncsot és cserepeket is találtak. Bár nem hiszi, hogy Noé bárkáját találták volna meg, idővel bizonyítékot találhat az ősi civilizációra, amit elmosott a víz. Eddig többen remélték, hogy megtalálták Noé bárkáját, de egyik esetben sem bizonyult igaznak a feltételezés. A környéken talált legrégibb hajóroncs is csak időszámításunk előtt 500-ból származik. Ballard azonban nem adja fel és tovább kutat az elöntött civilizáció nyomai után, jövő nyáron visszatérnek kutatásaik helyszínére, Törökországba.

A történészek többsége úgy gondolja, hogy a Gilgames eposzban is megjelenő történet egy mezopotámiai özönvíz miatt alakult ki. A korai mezopotámiai történetek nagyon hasonlítottak Noé történetére, itt is az istenek küldték az özönvizet, hogy elpusztítsák az emberiséget, és egyetlen ember éli túl a katasztrófát.

Hasonló események nem példa nélküliek a modern történelemben, ilyen volt a 2004-es cunami, amely 11 ország partvidékét pusztította el az Indiai óceánon, de hasonló volt a Katrina hurrikán, amely New Orleansban pusztított. A tudósok nem tudják, hogy a történet alapját képző katasztrófa nagyobb vagy kisebb volt a modernkori társainál. Az ilyen események átélőinél kell egy magyarázat, tudni akarják a tudományos hátteret, hogy miért történhetett meg. Az ókoriak az istenek haragjával magyarázták, egyben ez a tragédia feldolgozásat is segítette.