Szilárda
-4 °C
3 °C

A görög félsziget fontos útvonal volt az afrikai kivándorlásban

2013.04.02. 15:28

A mai Görögország egykoron az Afrikából kirajzó ősembercsoportok vándorlásának fontos útvonala lehetett, legalábbis kutatók szerint erre utal az a halomnyi, neandervölgyi emberhez tartozó csontmaradvány, amelyet a Mani-félszigeten egy barlangban találtak.

A Kalamakia lelőhelyen, a mészkősziklába húsz méter mélyen benyúló barlangban felfedezett fosszíliák korát 39 ezer és 100 ezer év közé becsülik, tehát a középső paleolitikumból származhatnak. A Katerina Harvati, a Tübingeni Egyetem paleoantropológusa vezette görög-francia tudóscsapat azért is tartja jelentősnek a leletet, mert a középső őskőkor volt az az időszak, amikor a neandervölgyiek és a modern emberek csoportjai találkozhattak egymással, így a maradványok tanulmányozásából esetleg következtetéseket lehet levonni arra, hogyan éltek egymás mellett, vajon volt-e közöttük keveredés. A helyszín mindenesetre azt jelzi, hogy a térségben keresztezhették egymást a különböző kirajzási útvonalak.

A vitatott hovatartozású neandervölgyiek – egyes tudósok az emberfélék, mások az ősemberek közé sorolják őket – 200-300 ezer évvel ezelőtt hagyták el Afrikát, majd bukkantak fel Európában, jóval korábban, mint a mai emberek csoportjai. Feltételezések szerint 28-35 ezer évvel ezelőtt haltak ki.

Görögország minden valószínűség szerint az Afrikából a Közel-Keleten át Európába érkező korai emberfélék, később pedig a modern emberek szétszóródási útvonalán feküdt – idézte a német tudóst a LiveScience. Arról nem is beszélve, hogy annak a három, Európához tartozó földközi-tengeri félszigetnek az egyikén terül el, amely egyfajta menedékhelyül szolgált a különböző állat-, növény- és emberfajoknak a jégkorszakban: olyan régióként, ahol képesek voltak túlélni a legszörnyűbb éghajlati viszonyokat.

A kutatók tanulmánya szerint a jégkorszak legkomorabb időszakában is számtalan állatfaj élt a viszonylag enyhe éghajlatú vidéken, köztük szarvas, vaddisznó, nyúl, róka, farkas, medve, fácán, leopárd, elefánt, béka, vipera és teknős.

A tizenhárom éven át tartó feltárás során a tudósok felnőtt- és gyermekcsontokat találtak a barlangban, köztük fogakat, koponya- és gerincrészeket, lábcsontokat. A fogakon lévő nyomok arra utalnak, hogy a neandervölgyiek húsokat és növényeket egyaránt fogyasztottak. Kezdetleges pattintott szerszámok – kova- vagy kvarckőből készült kaparó eszközök – is előkerültek. Azok feldolgozási módja és alakja jellemző a neandervölgyiek szerszámaira.

Harvati közlése szerint korábban még nem találtak bizonyíthatóan neandervölgyi fosszíliákat Görögországban. A lelet választ adhat arra a kérdésre, hogy pontosan mikor telepedhettek le a korai hominidák, majd utánuk a mai emberek Európában, és meddig maradhattak fenn a neandervölgyiek. A térség egyszersmind az egyik első alkalmat nyújthatta arra, hogy a két csoport tagjai találkozzanak és hassanak egymásra.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!