Bélférgek végeztek a keresztesekkel
További Történelem cikkek
- 30 éves a rendszerváltó paktum, 30 éve ül Orbán a parlamentben
- A vérengzés nem egyszeri kisiklás, hanem a szovjet politika része volt
- Évekig náci megszállás alatt volt az ország, mégis megmenekült a zsidók 99 százaléka
- Mostantól bárki elolvashatja Rákosi Mátyás magánleveleit
- Megtalálták a világ legöregebb macskáját
Nem tudjuk, pontosan milyen kór gyötörte Oroszlánszívű Richárdot, amikor Akkon kikötőjébe 1191-ben megérkezett, ám a legenda szerint Szaladin nagylelkű gesztussal egy tál gyümölcsöt küldött neki, hogy felkelhessen betegágyából. Richárd hamarosan jobban is lett, és bevette az akkoni erődöt.
Katonái azonban nem mindig jutottak megfelelő táplálékhoz – és higiéniai körülményeik sem voltak éppen ideálisak – ahhoz, hogy legyőzzék a belülről támadó ellenséget. Egyes felmérések szerint a több évig tartó expedíciókon a keresztesek 15–20 százaléka halt meg alultápláltság és fertőző betegségek következtében. A Cambridge-i Egyetem két kutatója, Evilena Anastasiou és Piers D. Mitchell nemrég kimutatta, hogy a ciprusi Saranda Kolones erődben elszállásolt katonák számos parazitától szenvedtek, ami hozzájárulhatott korai halálukhoz. A két kutató a Páfosz városának 1191-es elfoglalása után emelt erődítmény latrináit átvizsgálva, emberi ürülékmaradványok elemzésével jutott arra a következtetésre, hogy a keresztesek legnagyobb ellenségei a beleikben tanyázó élősködők lehettek. A paraziták szájon át kerültek az emberi szervezetbe, ami arra utal, hogy a tisztasággal is hadilábon álltak a keresztesek.
A kis mohók
A minták ellenőrzése kizárta annak lehetőségét, hogy az azokban nagy számban előforduló élősködők később kerülhettek volna a latrinába. A kutatóknak kétféle féreg jelenlétét sikerült kimutatniuk a lerakott peték azonosításával. Az egyik élősködő az orsóféreg egyik, emberi szervezetben előforduló fajtája, az Ascarasis lumbricoides. Az orsóféreg máig jelentős problémákat okoz, becslések szerint világszerte 1,6 milliárd embert fertőzött meg, és az éves halálozási ráta is több tízezerre tehető. A másik azonosított parazita az ún. ostorférges fertőzést (trichuriasis) okozó, már Linné által rendszertanba foglalt ostorgiliszta vagy ostorféreg (Trichuris trichiura), amelytől napjainkban is 600–800 millió ember szenved világszerte, főleg Afrikában és Ázsiában.
A férgek jelenléte elsősorban azért volt végzetes a keresztesekre, mert a hadjáratok idején nem állt rendelkezésükre a megfelelő mennyiségű és minőségű táplálék, és a bélférgek már azelőtt felszívták a szervezetbe juttatott tápanyagok jelentős részét, mielőtt az emésztőrendszer elvégezhette volna a feladatát – így az alultáplált, gyakran éhező katonák hamarabb haltak meg, mint ahogy azt a hiányos táplálkozás indokolta volna.
A Cambridge-i Egyetem kutatói által elvégzett vizsgálatok hozzájárulnak ahhoz, hogy tisztábban lássuk a keresztes hadjáratokban résztvevőkre leselkedő veszélyek összetevőit, és rekonstruálni tudjuk a középkori erődök életmódját.