Rekonstruálják az első felfedezőutat a Grand Canyonba
További Történelem cikkek
- 30 éves a rendszerváltó paktum, 30 éve ül Orbán a parlamentben
- A vérengzés nem egyszeri kisiklás, hanem a szovjet politika része volt
- Évekig náci megszállás alatt volt az ország, mégis megmenekült a zsidók 99 százaléka
- Mostantól bárki elolvashatja Rákosi Mátyás magánleveleit
- Megtalálták a világ legöregebb macskáját
A John Wesley Powell katona és felfedező által 1869-ben vezetett expedíció nyomában a tudósok 450 kilométer hosszan kívánták bejárni a Grand Canyont a Green és a Colorado folyók mentén. Az utat néhány kilométerrel az arizonai Glen Canyon Gát alatt kezdték meg augusztus 10-én, és a Mead-tó felé haladtak. A 9 fős csapatban a BBC History Magazinetöbb neves szerzője is ott volt, többek között Dan Snow történész és televíziós műsorvezető, Sam Willis, akinek a szakterülete a tengerészet története, továbbá Dougal Jerram geológus és Mike Dilger ökológus.
Az expedíciót januárban kezdték el tervezni – akkor rendelték meg az eredeti felfedezőúton használt csónakok replikáit is. A projekt teljes stábja 30 főből áll: a biztonságért és ellátásért felelős személyzet, valamint a BBC-stáb mellett az amerikai nemzeti parkok képviselője is jelen van. A csapat komoly kihívásokkal néz szembe: rá kell bízniuk magukat a folyó sodrására, nem használhatnak elektromos eszközöket, és a nemzeti park előírásai szerint semmi kívülről érkező terméket nem hagyhatnak hátra – sem ételt, sem egyéb tárgyakat, sem például emberi ürüléket.
A félkarú veterán
Az 1869 májusától a folyón hajózó Powell ugyanazon év augusztusában érte el a kanyont, nyolc ember és három úgynevezett. Whitehall-csónak társaságában – utóbbiakat hírhedetten nehéz volt irányítani, mert messze nem vadvízi körülményekre tervezték őket. A manapság csak Powell Földrajzi Expedíció néven emlegetett út során az amerikai polgárháború veteránja (aki egy háborús sérülés miatt jobb karja nagy részét elvesztette) sikerrel vette az egészen addig leküzdhetetlennek hitt akadályokat. Néhány társának sorsa ma sem teljesen ismert (hárman is eltűntek az expedíció során), az azonban bizonyos, hogy Powell öt emberével együtt a mesterséges Mead-tó valamikori helyén fejezte be útját augusztus végén.
Dougal Jerram egy héttel a mostani expedíció kezdete előtt a következőket nyilatkozta a BBC History Magazine-nak: „Elképesztőnek tartom, hogy az amerikai polgárháború után néhány évvel (ugyanúgy, ahogy R. P. Kelley földmérő 1860-as térképén is) a Grand Canyont felfedezetlenként jelölték meg. Én magam először utazom oda, és fantasztikusnak tartom, hogy e természeti csodát a világ szeme elé táró expedíciót követve valamiféle időutazásban vehetek részt. Egyfajta földrajzi hullámvasút lesz az egész túra: a felfedezőút, a történelem és a tudomány különös egyvelege, amelyről mindenkinek szeretnénk beszámolni.”
Sam Willis pedig kijelentette: „Ilyen rettenthetetlen férfiak nyomdokában járni ijesztő dolog. Mi persze legalább tudjuk, hogy nem kell százméteres vízesésekkel megbirkóznunk, ám ennek ellenére minden egyes méterért meg kell majd küzdenünk; fogalmunk sincs például, hogy a zuhatagoknál miként viselkednek majd a csónakjaink. Ugyanakkor nagyon is izgalmasnak tartom, hogy tagja lehetek ennek az interdiszciplináris kutatócsoportnak – a természettudósok, geológusok és történészek együttműködéséből szerintem igencsak gyümölcsöző eredményekre számíthatunk.”
Az expedíción készült televíziós sorozatot várhatóan 2014 januárjában láthatja majd a közönség.