Ettek a meglincselt miniszterelnökből?

További Történelem cikkek

A 17. század egyik bizarr eseménye volt, amikor Hollandia első számú vezetőjét a felhergelt tömeg megölte és megcsonkította. A korabeli hírek szerint egyesek még fogyasztottak is a főminiszterből. Eugene Byrne író, újságíró, a BBC History munkatársa járt utána a mendemondáknak.

A Holland Köztársaság 1672-ben hadban állt Angliával és Franciaországgal. Sok holland úgy gondolta, hogy Johan de Witt, az ország főminiszterének – a tisztséggel járó hatalom és jogkörök alapján ma miniszterelnöknek mondanánk – politikája kudarcot vallott. Ahogy válságos időben már csak lenni szokott, a nép abban reménykedett, hogy egy erősebb kezű vezető, ebben az esetben a fiatal III. Orániai Vilmos herceg (a későbbi III. Vilmos angol király) hatalomra kerülésével jobbra fordulna a sorsa.

Az Orániai-ház hosszú időn keresztül tulajdonképpen Hollandia uralkodóháza volt, noha tagjai nem királyai, hanem helytartói voltak az országnak. Pont Johan de Witt volt az, aki korábban eltörölte az örökös helytartói méltóságot, és a gazdag polgárság, főként a kereskedők támogatásával a köztársasági államforma felé vitte az országot.

Ekkorra azonban fordult a kocka: Johan ellen merényletet próbáltak elkövetni, testvérét, Corneliust pedig a Vilmos életére törő összeesküvés hamis vádjával bebörtönözték. Johan lemondásra kényszerült, de életét ez sem mentette meg. Amikor 1672. augusztus 20-án meglátogatta bátyját a hágai börtönben, az épületet felhergelt tömeg vette körül – végül mindkét testvért felakasztották, testüket pedig megcsonkították. Nem tudjuk, hogy az eseményekben milyen szerepe volt Vilmosnak, mindenesetre hatalomra kerülve nem vonta felelősségre a főkolomposokat.

Dögkeselyűk

Egyes források arról számolnak be, hogy a tömegből néhányan magukkal vitték a meglincseltek egyes testrészeit, sőt: ezeket el is fogyasztották. Az egyik résztvevő állítólag még egy szemgolyót is megevett. Valószínűbb, hogy ezek a beszámolók eltúlozzák a történteket, de azért van valóságalapjuk. A kivégzéseken összeverődő bámészkodóknak ugyanis szokásuk volt „szuveníreket” szerezni. Feljegyezték például, hogy egyesek I. Károly angol király lefejezése után a vérébe mártogatták a zsebkendőjüket.

Az utókor Johan de Wittet Hollandia egyik legrátermettebb vezetőjének tartja, szobra ma ott áll az egykori börtön előtti téren. Persze nem tudjuk, az ő irányításával hogyan alakult volna az ország történelme, III. Vilmos herceg mindenesetre – egy időre – békét kötött XIV. Lajos francia királlyal, majd házassága révén megszerezte az angol és a skót trónt.