Luca, Ottilia
-4 °C
3 °C

Feltérképezik az első világháború hatását Nagy-Britanniára

2014.03.06. 09:23
Új, nagyszabású kutatás indult az első világháború alatti életmód behatóbb tanulmányozására. A BBC kutatásának célja felderíteni, hogyan változott meg a hátországban élők sorsa az első világégésben, és milyen hatással volt ez a hétköznapokra.

A BBC és a hadtörténeti tárlatokat összefogó Imperial War Museum összefogásával 1400 konkrét esetet dolgoznak fel rádiós és televíziós dokumentumműsorok keretében. Idén februárban tűzték műsorra az új programsorozat első epizódját, majd áprilisban, augusztusban és novemberben újabb adások várhatók.

Az autonóm köztestületként működő Művészeti és Humán Kutatótanács által finanszírozott projekt egyben digitális archívumként is szolgál, amelyben elbeszélt történelmi dokumentumok, hang- és videóanyagok is helyet kapnak majd. A teljes anyagot hozzáférhetővé teszik a világhálón, és témák szerint is csoportosítják – rávilágítva többek között a nők szerepére, a háború hatására a családokra, továbbá a katonák tengerentúli tapasztalataira.

A BBC angol regionális műsorigazgatója, Craig Henderson így nyilatkozott a BBC History magazinnak: „Foglalkozunk majd a háború jelentős alakjaival, ám egyúttal meglepő történeteket is felkutattunk, amelyek közül sok most először kerül nyilvánosságra. A programsorozatunk által felvetett legfontosabb kérdés szerintem az, hogy bár már kezdjük érteni, mi történt a csatamezőkön, a lövészárkokban, és mik voltak a konfliktus főbb csomópontjai, valóban tisztában vagyunk-e azzal, miként hatott mindez a hátországban, a mindennapi élet szintjén. Nem állítom, hogy egyértelmű választ fogunk adni erre a problémára, de e kutatás is bizonyítja, hogy ha kellő energiát fordítunk a dologra, rájövünk: minden utcasarkon találunk egy-egy háborúval kapcsolatos történetet, s tetten érhetjük az általuk előidézett, visszavonhatatlan változásokat.”

Szétszórt aranyak

Az egyik ilyen hátországi történet a bristoli kocsmatulajdonos Alice Weymouth-é, akinek a lovait rekvirálta és frontszolgálatra küldte a kormány. A kárpótlásul fizetett 40 darab arany kereskedelmi érmét (gold sovereign) a hölgy dühében szétszórta a kertben, ám évtizedek elteltével is csak 38 került elő közülük.

A kutatás jelentőségére rámutatva az Exeteri Egyetem docense, Catriona Pennell kijelentette: „Minden esély megvan arra, hogy nagyszabású és érdekes projekt legyen belőle: a háború gyökereitől a lombkoronaszintig az egyes történeteket egy szélesebb, országos és – reményeim szerint – nemzetközi perspektívába lehet majd illeszteni. A helyi történetek lehetővé teszik, hogy az emberek számára élővé váljanak időben viszonylag távol eső események, kiegyensúlyozva a centenárium kapcsán elkerülhetetlenül előtérbe kerülő katonai összegzéseket. Abban is bízom, hogy a valamilyen szempontból kellemetlen, valamint a háború banalitását szemléltető beszámolók sem maradnak ki a számvetésből.”

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!