Ödön
1 °C
11 °C

A szovjetek elfelejtett csodafegyvere

2014.03.07. 12:57

A szovjetek hetvennégy évvel ezelőtt már megcsinálták azt, amire a világ modern hadseregei még csak készülődnek: távirányítású egységeket küldtek harcba egy nagyon is valóságos harcmezőn, olyan ellenség ellen, ami vissza is lőtt.

A Teletank nevű találmány nem volt összetett dolog: a szovjet hadmérnökök egy nagy halom hidraulika és egy rádió-adóvevő segítségével egyszerűen távirányításúvá szereltek át egy T–26-os könnyű harckocsit. Az irányítónak azonban csak annyival volt könnyebb dolga, hogy nem a tankban kellett ülnie, a vezetéshez ugyanis nem analóg joystickot kellett használni, hanem minden funkcióra egy külön gombot egy nagy panelről. Mindezt azonban csak úgy, hogy semmilyen szenzoros jel nem érkezett vissza a tanktól, nem volt kamera, nem volt mikrofon, az egyetlen automatizmus az volt a gépben, hogy a rádiójelek hatósugarán kívülre érve a tank az utolsó parancstól függetlenül fél perc után megállt és mozdulatlanul várta, amíg újra utasítást nem kapott.

A Teletankot a finn-orosz háborúban vetették be, a kevés rendelkezésre álló adat szerint a summai csatában mindenképp, de más ütközetekben is megjelenhetett. A távirányított harckocsi szerepe főleg a rászerelt lángszóró használatában merült ki, és a lényege is ez volt: a személyzet kockáztatása nélkül alkalmazhatták a használójára is igen veszélyes fegyvert.

Finnország és a Szovjetunió 1940. március 13-án fegyverszünetet kötöttek, és ez nemcsak a háború végét jelentette, de hosszú időre a távirányítású fegyverek használatáét is. Bár a szovjetek hamarosan egy sokkal brutálisabb háborúba kezdtek, a Teletank ott már nem kapott szerepet. A T–26-os felett nagyon hamar átlépett a haditechnika, sem a páncélzata, sem a fegyverzete nem tudott lépést tartani a német tankok diktálta ütemmel, az igazat megvallva már a finnek tankelhárító ütegei ellen sem volt képes megvédeni magát.

A modern orosz hadsereg sem feltétlenül az ember nélküli megoldásairól híres, a közelmúlt konfliktusaiban soha nem kaptak szerepet a drónok, a légi csapásokat hagyományos, ember irányította gépek hajtották végre. Ez azonban most változhat, a hírek szerint az orosz repülőgépgyárak közül többen is olyan szerződéseket nyertek, amik keretein belül harci drónokat kell tervezniük és gyártaniuk. A Szuhoj például egy 20 tonnás monstrumon dolgozik, a tervek szerint 2018-ra kell elkészülniük. Szakértők szerint egyértelmű, hogy az oroszok erőltetett menetben próbálják utolérni a világot a távirányítású és önműködő hadi eszközök területén, az orosz védelmi minisztériumnak külön programja is van a témakörre.

A Teletank öröksége sem veszett kárba teljesen. Bár soha senki nem mondta, hogy az eszköz valós akcióban is bevetésre kerül valaha, az MRK–27 BT egy létező robot. A lánctalpas robotra a moszkvai Bauman Műszaki Egyetem munkatársai komoly fegyverzetet pakoltak: van rajta géppuska, gránátvető és lángszóró is. Az MRK–27 valószínűleg pontosan ugyanazt a szerepet tölti majd be, amit nyugati társai. Elméleti szinten bármikor bevethető lenne, de valójában csak laboratóriumi körülmények között kap lehetőséget.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?