Ötezer éve terjed a gabona
A korábban gondoltnál mintegy kétezer évvel korábban, már ötezer évvel ezelőtt terjedtek a Kínából és Délnyugat-Ázsiából származó gabonafélék a selyemút mentén – mutatták ki a St. Louis-i Washington Egyetem kutatói és nemzetközi kollégáik.
A régészek csaknem ötezer évvel ezelőttről származó árpa-, köles- és búzamaradványokat találtak a selyemút közép-ázsiai szakaszán feltárt táborhelyeken. A kutatók szerint az ott élő juhtartó nomád népek jelentős szerepet játszottak a Kína és Délnyugat-Ázsia közötti gabonakereskedelem kialakulásában.
A feltárt gabonafélék egy része, például a köles akkoriban csak Kínában, másik részük, így a búza, csak Délnyugat-Ázsiában volt honos. A most feltárt sírok és háztartások a legkorábbi leletek között vannak, amelyekben együtt fordul elő a sokféle gabonamag, egyúttal az egyik legkorábbi bizonyítékát jelentik a bronzkori nomád népek földművelő tevékenységének.
„Az eredmények átírhatják az Eurázsiában ekkoriban zajló gazdasági folyamatokról alkotott modelljeinket” – mondta Robert Spengler vezető szerző. „Tanulmányunk azt illusztrálja, hogy a korabeli nomádok sokrétű gazdasági rendszerben éltek, és fontos szerepet játszottak a gazdasági viszonyok átformálásában” – magyarázta a Proceedings of the Royal Society B című tudományos folyóiratban megjelent cikkről.
Az eredmények alapjául négy bronzkori nomád táborhely feltárása szolgált a közép-ázsiai hegyvidéken, kettő a mai Kazahsztán, kettő Türkmenisztán területén.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
