Etelka, Aletta
3 °C
4 °C

A Habsburg király, aki fényes nappal ölette meg miniszterét

2014.11.25. 09:28 Módosítva: 2014-11-25 11:01:23
II. Fülöp spanyol királyt általában tétovának tartják, de egy nemrég megtalált dokumentumból kiderül: képes volt fényes nappal megöletni volt miniszterét, hogy megakadályozzon egy állítólagos puccsot.

A Habsburg-házból származó II. Fülöp spanyol király (uralkodott: 1556–1598) életével kapcsolatban egészen új információk derültek ki korábban fel nem dolgozott, hatalmas mennyiségű dokumentum katalogizálásával, beleértve egy rejtélyes gyilkosságban való szerepét.

I. (Tudor) Mária férjeként egy rövid ideig névlegesen, koronázás nélkül Anglia királya is volt, és a spanyol trón mellett a portugál és a nápolyi király címét is magáénak mondhatta. Birodalmának igazgatása és az írott dokumentumok iránt tanúsított vonzalma arra serkentette, hogy széles körű levelezést tartson fenn világszerte. A nemrég katalogizált gyűjtemény mintegy 3 ezer tételt tartalmaz – ez az oka annak, hogy a 16. század óta átfogó rendszerezésére nem került sor.

Az iratok beazonosítását és jegyzékbe foglalását irányító történész, Geoffrey Parker a BBC Historynak nyilatkozva a dokumentumok különlegességét hangsúlyozta: „A király ügyes-bajos dolgait lehetőleg írásban intézte, a megbízottaihoz intézett üzenetei – melyeket gyakran a neki küldött jelentések margóira jegyzett fel – információkat, petíciókat, problémafelvetéseket tartalmaztak, melyek a világ minden tájáról ömlöttek az íróasztalára.”

John of Austria
John of Austria

A gyűjtemény egyik legfontosabb darabja az a dokumentum, amely felfedi II. Fülöp szerepét az uralkodása elején egyik leghűbb miniszterének tartott Juan de Escobedo meggyilkolásában. Escobedót a király 1571-ben névleg azért bocsátotta el hivatalából, hogy féltestvére (V. Károly német-római császár törvénytelen fia), Don Juan de Austria mellett töltsön be személyi titkári feladatokat – igazi feladata azonban a kémkedés volt.

 „Don Juan igen karizmatikus személyiség volt, és Escobedo inkább a szószólója lett, mintsem árgus szemű őrizője – állítja Parker. – Don Juan később Madridba küldte Escobedót, akit fényes nappal, az utcán támadott és ölt meg hat férfi 1578 húsvét hétfőjén. A gyilkosságot kétséget kizáróan II. Fülöp rendelte el. Van egy feljegyzésünk a király tollából, amelyben azt veti fel egyik titkárának, miként győzte meg arról, hogy Escobedónak meg kell halnia – más szóval nem tagadta szerepét az emberölésben. A kérdés csak az: miért tette?”

A lepantói győztes árulása

A történész egy eddig nem ismert iratot talált a kollekcióban, melyet 1577 szeptemberében Alba hercege (a király egyik legfőbb tanácsadója) írt egy szövetségesének az udvarba. A feljegyzésben a herceg leszögezi, tudomására jutott, hogy Don Juan (aki Lepantónál elsöprő győzelmet aratott a török flotta felett, és 1576-ban Németalföldre küldték, hogy a korona ellen zendülőket megregulázza) haza akar térni és puccsot tervez. „Azzal a tanáccsal szolgáltak neki – áll a dokumentumban –, hogy Őfelsége engedélyét be nem várva siessen ide [Madridba], s itt kell készen állnia, hogy Őfelsége ügyeit a kezébe vegye.”

Parker szerint Escobedónak kulcsszerepet tulajdonítottak Don Juan terveiben, és úgy vélték, félreállításával megakadályozzák végrehajtásukat. „A források nagy részét megsemmisítették; csak ez az egyetlen levélke maradt fenn Alba hercegének rémes kézírásával. De a napnál is világosabb, hogy Don Juan valamiféle hitszegést vett tervbe, és Escobedónak meg kellett halnia annak érdekében, hogy megállítsák őt.”

Escobedo02

Az újonnan rendszerezett dokumentumok az észak-spanyolföldi altamirai grófság archívumából származnak. Miután ez utóbbit 1870-ben eladták, a dokumentumok négy különböző helyre kerültek: Madridba, New Yorkba, Genfbe és Londonba. Csupán 2011-ben derült ki, hogy létezik egy ötödik szekció is: Parker az Amerikai Hispán Társaság New York-i pincéjében 32, iratokkal teli dobozt talált. A kutatás eredményeit a történész egy új kötetben publikálta: az Imprudent King: The New Life of Philip II (A meggondolatlan király: II. Fülöp élete) idén októberben jelent meg a Yale University Press gondozásában.

A londoni Queen Mary Egyetem reneszánsz történeti tanszékének professzora, Jerry Bolton szerint „óriási jelentőségű felfedezésről beszélünk, amely nem csupán új fényt vet II. Fülöp jellemére, de az 1570-es évek változékony politikai klímájára is rávilágít. Az Okos Fülöp néven is emlegetett uralkodót hajlamosak vagyunk habozó, tétova személynek leírni. Parker munkájából azonban kiderül, hogy amikor fenyegetve érezte a hatalmát, képes volt ellentmondást nem tűrően cselekedni, akár gyilkossághoz is folyamodott. Igencsak nagy meglepetést okozott, hogy sikerült rábukkanni erre a spanyol államférfiak közötti személyes, életre-halálra menő konfliktusra.”