Megfejtették a dél-afrikai arany titkát

Valószínűleg megtalálták a magyarázatot a Föld legnagyobb aranylelőhelyére. Kialakulásához a tudósok szerint három dolog együttműködése is kellett: vulkáni aktivitás, ősi mikrobák és oxigénhiányos légkör.

Egy új elmélet megmagyarázhatja, miért van annyi arany a dél-afrikai Witwatersrand-medencében, Johannesburg közelében. A kutatók szerint itt található az összes arany 40 százaléka, amit valaha kiástak a földből.  Christoph Heinrich, a svájci ETH geológusa szerint ez a legnagyobb összefüggő aranylelet, háromszor nagyobb, mint az eddig ismert Muruntau, amely az üzbegisztáni Kizil-kum sivatagban található.

Az arany ritka elem, ami az univerzumban csak a szupernóva-robbanásokkal keletkezik. A fém születése óta, 4,6 milliárd éve jelen van a Földön, nagy része a bolygó magjában található, a többi pedig sokkal ritkábban, a köveken keresztül jutott feljebb.

Néha viszont egy fizikai jelenségnek köszönhetően az arany gyakoribb lesz egyes kőzetrétegekben. Ez a helyzet a Witwatersrand-medencében is, ahol a szénben gazdag rétegeknek néhol egy százalékát is az arany adja. 

Az, hogy ez az arany hogy keletkezett, nem egészen világos. A tudósok eredetileg azt gondolták, hogy mechanikus folyamatok játszanak ebben szerepet, de hatalmas hegyek nélkül ez itt nem működhetett. A legfrissebb kutatások szerint viszont 2,9-2,7 milliárd évvel ezelőtt egyszerre volt jelen több körülmény. Először is masszív lávafolyamok kénes gázokat szabadítottak fel, az így képződött savas eső megette az aranytartalmú sziklákat, amik így a vízbe jutottak.

Levegő, oxigén nélkül kénhidrogén keletkezett, ami képes volt egyben tartani nagy aranyképződményeket. Ezek között a körülmények között az arany viszonylag oldhatóvá válik, az óceánban feloldódva jöttek szembe a primitív mikrobák, amelyek vastag szénréteget alakítottak ki, emiatt állapodott meg pont ott ez a rengeteg arany. Az elméletnek ugyanakkor vannak kritikusai is, akik szerint túl sok körülménynek kellett összejátszania egyszerre.

Az eredmények a Nature Geoscience című szaklapban jelentek meg.