Etelka, Aletta
1 °C
5 °C

110 éves a relativitáselmélet

2015.06.30. 14:34

Albert Einstein minden bizonnyal a valaha élt legismertebb tudós, arcképe is a tudomány jelképévé vált a 20. században, s az E = mc2 képlet talán az egyetlen fizikai egyenlet, amelyet mindenki ismer. Ezt az elképesztő hírnevet tulajdonképpen négy 1905-ben publikált írásával alapozta meg, ezek közül a legnagyobb karriert a 110 éve, június 30-án, az Annalen der Physik folyóiratban megjelent, a Mozgó testek elektrodinamikájáról című cikke futotta be.

Az írásban kifejtett, később speciális relativitáselmélet néven emlegetett teória (érdekesség, hogy a relativitáselmélet kifejezés mellett a híres egyenlet sem szerepelt az eredeti cikkben, azt majd csak az év végén megjelenő, az eredményeket továbbgondoló írásában vetette papírra Einstein) alapjaiban rengette meg az örök érvényűnek tartott newtoni fizikát. Azt gondolhatnánk, az akkor a svájci szabadalmi hivatalban dolgozó Einstein ezzel azonnal világhírre tett szert, legalább a tudomány köreiben, ám erről azért nem volt szó. Mivel az Annalen der Physik már akkor is az egyik legtekintélyesebb tudományos folyóiratnak számított, Einstein írását sokan olvasták, de a megjelenés nem vert különösebb hullámokat.

Ennek egyik oka az volt, hogy Einstein minden zsenialitása ellenére nem előzmények nélkül jutott következtetéseire, és vele párhuzamosan is többen dolgoztak ugyanezen probléma megoldásán. Ezért aztán eleinte Lorentz–Einstein-elmélet néven emlegették a felfedezést, maga Einstein pedig relativitáselvként hivatkozott rá.

Előléptetés és Nobel-díj

A tudós élete egyébként nem is változott meg gyökeresen ekkor – ugyan a következő évben előléptették a munkahelyén, de aligha az elméleti fizika megreformálása miatt. 1909-ben egyetemi állást kapott, majd 1915-ben alkotta meg az általános relativitáselméletet, amely a gravitációt nem erőként, hanem a téridő görbületeként írja le. A nagyközönség csak akkor kezdett szembesülni a világot megváltoztató eredményekkel, amikor 1919-ben egy csillag fényének a Nap gravitációs tere által történt „meghajlításának” mérésével bizonyították Einstein leírását. A Times például „Forradalom a tudományban – A világegyetem új elmélete – Newton törvényei megdöntve” szalagcímmel számolt be az eredményről.

Einstein 1921-ben kapta meg a fizikai Nobel-díjat, de nem a relativitáselméleteiért, hanem a hivatalos indoklás szerint „az elméleti fizika területén szerzett érdemeiért, különös tekintettel a fényelektromos jelenség törvényszerűségeinek felismeréséért”.