
Lovasrohammal győzték le a flottát?
További Történelem cikkek
-
30 éves a rendszerváltó paktum, 30 éve ül Orbán a parlamentben
- A vérengzés nem egyszeri kisiklás, hanem a szovjet politika része volt
- Évekig náci megszállás alatt volt az ország, mégis megmenekült a zsidók 99 százaléka
- Mostantól bárki elolvashatja Rákosi Mátyás magánleveleit
- Megtalálták a világ legöregebb macskáját
Leginkább talán Münchhausen báró egyik kalandjának változata lenne, ha valaki azt állítaná, lóháton győzött le egy hadiflottát. De a történelem egyik szépsége, hogy a leghihetetlenebb dolgok közül is szinte mindenre akadt már példa, ahogy az előbb említettre is.
A furcsa esetre 1795-ben, az első koalíciós háború idején került sor, amelyben Hollandia a forradalmi Franciaország elleni szövetség részeként vett részt. A francia erők 1794 őszén nyomultak be Németalföldre, a holland ellenállás pedig gyorsan összeomlott, a forradalom katonái 1795. január 19-én már Amszterdam utcáin masíroztak. V. Vilmos orániai herceg (hivatalosan a Holland Köztársaság helytartója) Nagy-Britanniába menekült, ahogy a flotta egy része is, egy nagyobb egység viszont az Amszterdamtól nagyjából 80 kilométerre található Zuiderzee-öbölben, Den Helder kikötőjénél állomásozott. Méghozzá menekülési út nélkül, mivel 1794–1795 különösen hideg telén az öböl befagyott, csapdába ejtve a hajókat.

Amikor erről Jean-Charles Pichegru francia parancsnok tudomást szerzett, egy lovasegységet küldött az öbölhöz. Nem egyértelmű, hogy ezután mi történt. A francia források szerint a huszárok 1795. január 23-ának hajnalán a befagyott jégen keresztülvágtatva megrohamozták a hajókat, majd harcban elfoglalták azokat, de életben hagyták a magukat megadó holland tengerészeket, megesketve őket arra, hogy ezután az ő oldalukon harcolnak. Ezt a narratívát vette át a történészek többsége, illetve a történelmi érdekességeket gyűjtő honlapok is, hiszen ez lenne az egyetlen ismert eset, amikor nyílt csatát vívtak egymás ellen hajók és lovas katonák.
Diktál a huszár, írja az orvos
Egy holland történész, Johannes Cornelis de Jonge azonban más következtetésre jutott. Az egyik hajón szolgáló doktor egy későbbi levelében ugyanis sokkal kevésbé drámaian emlékezett meg a történtekről: „Szombat reggel a szolgám tájékoztatott, hogy egy francia huszár álldogál a hajónk mellett. Kinéztem a lőrésen, és lám csak, tényleg ott állt egy huszár.” De Jonge szerint a franciák csak felderítőket küldtek a hajókhoz, akik megegyeztek a hajóhad rangidős tisztjével, hogy további utasítások érkezéséig nem lőnek egymásra. A hajók parancsnoka de Jonge forrásai szerint már két nappal korábban utasítást kapott, hogy ne tanúsítson ellenállást a franciákkal szemben.
A győztes hódítók kikiáltották a Batáviai Köztársaságot, amely francia bábállamként 1806-ig létezett, amikor Napóleon királysággá alakította, a trónra öccsét, Lajost ültetve. Az elfogott vagy legyőzött holland hajók később a franciák oldalán több csatában is részt vettek.
