Auguszta
-4 °C
2 °C

Mexikó 180 éve vívta ki függetlenségét

2016.12.28. 07:06

Mexikó függetlenségét számos napon ünnepelhetnék, de munkaszüneti nappal a függetlenségi háború 1810-es kitörésének évfordulójára emlékeznek minden év szeptember 16-án. Pedig a háborúvá szélesedő lázadás kezdete után még 10 évnek kellett eltelnie addig is, amíg megalakulhatott a független Mexikó, Spanyolország viszont még ezután sem ismerte el egykori gyarmatának elszakadását.

A mexikói állam (ekkor hivatalosan Mexikói Birodalom) létrejöttének a spanyol alkirály, Juan O’Donojú által aláírt, 1821. szeptember 27-én ratifikált córdobai szerződést szokás tekinteni, azonban a spanyol kormányzat nem ismerte el az irat érvényességét, arra hivatkozva, hogy az alkirálynak nem volt joga tartományának függetlenségét elismerni. Az új államot nem is ismerték el az európai nagyhatalmak, ráadásul friss kormányának semmilyen tapasztalata vagy eszköze nem volt a több mint 4,5 millió négyzetkilométeres ország kézben tartására. Mexikót a kubai hídfőállását megőrző Spanyolország mellett a belső lázadások is fenyegették.

A következő években azután a spanyolok több kísérletet tettek a rebellis gyarmat visszahódítására. A harcok változó intenzitással, gyakorlatilag folyamatosan zajlottak a következő másfél évtizedben, először a spanyol kézen maradt fontos kikötő, San Juan de Úlua birtoklásáért, amelyet végül 1825 novemberében foglaltak el a mexikói erők, végleg kiűzve a „birodalom” földjéről az európai megszállókat.

Első gyarmatként szakadt el a spanyol koronától

A konfliktus következő szakaszában az egykori elnyomottak léptek fel támadóbban, a Guadalupe Victoria vezette mexikói kormány 1828-ban arra is kísérletet tett, hogy az állandó fenyegetésként érzékelt Kuba körüli vizeket is ellenőrzése alá vonja, azonban a kiszuperált angol és amerikai hadihajókból álló mexikói flotta 1828 elején súlyos vereséget szenvedett.

A spanyolok a következő évben próbálták meg kihasználni a győzelmet, és újra megkíséreltek partra szállni Mexikóban, de seregüket Pueblo Viejónál szétverték a mexikóiakat, a főparancsnok, Isidro Barradas megadta magát.

Ezután lassan kifulladtak a spanyol erőfeszítések, de még így is csak 180 éve, 1836. december 28-án írták alá a felek a Santa María – Calatrava szerződést, amelyben Spanyolország immár visszavonhatatlanul elismerte Mexikó önállóságát. Az utóbbi így az első spanyol gyarmat lett, amely megszabadult a gyarmati uralomtól – Ecuador 1840 februárjában követte a példát.

Ám ez után is nehéz idők vártak a fiatal államra. Az 1846 és 1848 közötti háború nyomán  Mexikó elveszítette területének harmadát – Texas és Kalifornia, továbbá Arizona és Új-Mexikó területének nagy részét az Amerikai Egyesült Államok ragadta el –, majd III. Napóleon csapatainak támogatásával egy rövid időre a Habsburgok próbáltak császárságot alakítani az országból.