Lukács
9 °C
19 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Negyven éve kaptuk vissza a Szent Koronát

D  YT20180105024
2018.01.06. 08:17

Éppen negyven évvel ezelőtt, 1978. január 6-án adta vissza az Egyesült Államok a koronát a koronázási ékszerekkel együtt Magyarországnak, miután azok a második világháború végén a koronaőröktől az amerikai hadsereghez kerültek. Jimmy Carter elnök döntötte el a korona visszaszolgáltatását, de az amerikaiak hangsúlyozottan nem a magyar államnak, hanem a magyar népnek küldték haza több mint 32 év után a Szent Koronát. Az MSZMP főtitkára, Kádár János így nem is lehetett jelen az ünnepélyes átadáson.

A világháború végén került az amerikaiakhoz

A korábban meglehetősen kalandos utakat bejáró koronát a második világháború előtti majdnem száz évben a Budai Várban őrizték. Egy időre, 1944 októberében, a vár alá temették a koronázási ékszerekkel együtt, de aztán hatalomra kerülésekor Szálasi Ferenc is a koronára esküdött fel. Parancsára a koronaőrök a szovjet hadsereg elől nyugatra, előbb Veszprémbe, Kőszegre, majd Velembe vitték a koronát, ami végül 1945. március 27-én a koronázási ékszerekkel együtt Ausztriába érkezett.

Mattseeben újból el kellett ásniuk egy időre, de aztán végül a koronázási palást kivételével a Szent Korona, és a koronázási jelvények is az amerikai hadsereghez kerültek 1945. május 4-én. Egy ideig az amerikai zónában lévő Wiesbadenben őrizték a koronaékszereket, amik aztán a frankfurti bank trezorját is megjárták.

Dwight D. Eisenhower már tábornokként tisztában volt a közben több európai helyszínt is bejárt korona fontosságával, és elnökké választása után 1953-ban elrendelte, hogy szállítsák át az Egyesült Államokba. Végül a koronázási ékszerekkel együtt a Kentuckyban lévő Fort Knoxba került, ahol egy páncélterembe zárták az amerikai központi aranylerakat és más kincsek mellé. Fort Knoxban kineveztek egy amerikai kvázi koronaőrt is, aki havonta ellenőrizte a koronát. Kisebb javításokat is elvégeztek rajta, illetve megbizonyosodtak arról, hogy a valódi van a birtokukban.

A koronát közben már Rákosi vezetése is visszakövetelte, de az Egyesült Államok nem akart ilyen gesztussal élni a kommunista diktatúra felé. A hivatalos indoklás az volt, hogy nem hadizsákmányról volt szó, a koronaőrök megőrzésre adták át a koronát az amerikai hadseregnek, és ezért nem tartozik azok közé a visszatéritendő értékek közé, amikről a négyhatalmi egyezmény rendelkezett.

Végül Carter alatt adták vissza

Az 1956-os forradalom leverése, majd az 1968-as prágai tavasz után újból a 70-es években egyre javuló amerikai-magyar kapcsolatok egyik fontos központi kérdése lett a korona. A BBC History szerint Szekér Gyula miniszterelnök-helyettes 1976-ban járt az Egyesült Államokban, és már Gerald Ford sem vetette el a korona hazaküldését.

Ford után Jimmy Carter lett az új amerikai elnök, aki aztán eldöntötte a korona visszaadását, így 1977-ben már a részletekről folytak az egyeztetések. Esztergályos Ferenc egykori washingtoni nagykövet az MTV egyik műsorában arról beszélt, hogy több irányból is érkezett Carter felé az igény a korona visszaszolgáltatására. Állítólag amikor Raymond Barre akkori francia miniszterelnök Washingtonba látogatott, akkor a vacsora közben magyar származású felesége is rákérdezett arra Carternél, hogy mikor adják vissza a koronát a magyaroknak.

A döntésben azonban annak is szerepe lehetett, hogy az amerikaiak úgy látták, hogy Magyarország a helsinki egyezmény emberi jogokra vonatkozó előírásait tekintve is előrelépett. Azt is remélhették, hogy a korona visszaadása majd tovább javít az amerikai-magyar kapcsolatokon, nem mellesleg pedig állítólag az azóta is a leginkább vallásos elnöknek tartott Carter úgy érezte, hogy a korona a magyar népé.

Carter döntését azonban akkoriban az amerikai kongresszusban sokan több szempontból vitatták, és a magyar emigránsokat is megosztotta a kérdés. Közben pedig a javuló kapcsolatok és az enyhülő viszony ellenére az amerikai kormány sem akart az 1956-os forradalmat leverő Kádárnak ilyen látványosan kedvezni.

Végül ezt úgy próbálták feloldani, hogy a BBC History szerint a koronát és a koronaékszereket hangsúlyozottan a magyar népnek küldték vissza, és feltételül szabták, hogy Kádár ne vegyen részt a hivatalos ünnepségen. Az is egy fontos kikötés volt, hogy a koronát és koronaékszereket majd nyilvánosan ki kell állítani.

Kádár nem volt ott a ceremónián

Egy magyar szakértőkből álló csoport is Fort Knoxba utazott előkészíteni a korona szállítását. Végül 1978. január 5-én este 10-kor szállt le az amerikai gép a koronával, amit hivatalosan másnap adtak át a Parlamentben. Elég illusztris delegáció érkezett a koronát magával hozó Cyrus R. Vance külügyminiszterrel, vele volt több ismert szenátor és kongresszusi képviselő, valamint amerikai magyarok egy csoportja is, köztük például Szent-Györgyi Alberttel.

Az Országház Kupolcsarnokában a New York Times akkori beszámolója szerint Vance azt mondta, hogy a korona visszaadása a magyar nép képviselőinek is tükrözi „a javuló kapcsolatokat a népeink és kormányaink között." Később visszaemlékezve arról is beszélt, hogy szerinte a koronának és a koronaékszereknek olyan különleges jelentőségük volt Magyarország és a magyar nép szemében, hogy ez megkülönböztette ezt a gesztust a többi kelettel kapcsolatos lépésüktől.

Kádár mellett sok másik MSZMP-s vezető sem volt ott a ceremónián. A koronát hivatalosan Apró Antal, az Országgyűlés elnöke vette át, aki üdvözölte a javuló amerikai-magyar kapcsolatokat. Mellette még Lázár György, a minisztertanács elnöke, és helyettese, Aczél György voltak jelen.

Ott volt Lékai László esztergomi érsek, valamint a protestáns és a zsidó közösségek vezetői, ahogy akadémikusok, a tudományos és kulturális élet prominensei, például Illyés Gyula író is. A BBC History szerint jelképesen részt vett az átadáson csepeli lakatos, állattenyésztési brigádvezető, vagy éppen előhengerész is.

A korabeli sajtó vezető helyeken, több oldalas cikkekben foglalkozott a koronával – habár az MSZMP-s vezetők távolmaradása közben kimaradt tudósításokból. Az esemény alatt a korona mellett ott volt a többi koronázási jelvény is: a koronázási kard, a királyi jogar és az országalma, mögötte pedig a palást volt kiállítva.

A korona végül a Nemzeti Múzeumba került, ahonnan aztán 2000. január 1-jén vitték át az országalmával és a jogarral együtt a Parlamentbe. A koronázási palást továbbra is a múzeumban maradt.