Halálos veszedelem Budapest utcáin
Budapesten több a halálos baleset, mint más metropolisokban. Újságjaikat óvatlanul olvasó járókelők, duhajkodó kocsisok, gyümölcshéjas utcák a veszedelem fő oka. Hamisan állítják a német tudósok új fölfedezésnek, hogy a székelyek kazárok. A magyar tudósok ezt már régtől tudják. Hadiállapot közeleg Dél-Afrikában. Esti Újság, 1914, január 16.
A budapesti utca veszedelme
A Józsefvárosi Munkásgimnázium Egyesületben vasárnap délután Gálos Kálmán, az idegenforgalmi vállalat igazgatója és székesfővárosi bizottsági tag A budapesti utca veszedelme címmel nagy érdeklődő közönség előtt fölolvasást tartott. Gálos Kálmán megállapította, hogy annyi utcai baleset, mint Budapesten, aránylag a külföld egy városában sem fordul elő.
1912-ben 1085, 1913-ban pedig 904 embert gázoltak el, más balesetet nem is számítva.
Az előadó ennek okát a budapesti ember pszikológiájában látja, mert e városnak túlnyomólag vidékről származott lakosságában nem alakult még ki a nagyvárosok utcai életét tanulmányozók előtt ismeretes közlekedési érzék.
Fotó: Imagno / Europress / Getty
Ez az érzék képesíti a külföld nagy metropolisainak régi lakói tarra, hogy hosszú fontolgatás nélkül is megtalálják a legbiztosabb módot, amellyel az ember nagyforgalmu kocsiúton is boldogul. Az előadó föltárta a budapesti utca különféle mizériáit és rámutatott: a közuti közlekedés eszközei, a villamos, autó, bér- és teherkocsi, valamint a hírlapjaikat az utcán olvasó gyalogjárók nemtörődömsége egyaránt hozzájárulnak ahhoz, hogy Budapest utcáin mindenki halálos veszedelemben forog. A különféle vezetékek, sínek, csövek, az állandóan fölásott utcák, az építkezések állványai, a gyakran elzárt utcarészek valóságos turisztikai kirándulássá avatnak egy budapesti sétát.
Hosszan magyarázta az előadó a bérkocsisok hányavetiségét és a kocsik bakján elkövetett duhajkodásait. A gyalogjárón sincsen biztonságban az ember, mert a narancstermés hazájában, az almát termő kertekben és a dinnyeföldeken együtt sincsen annyi gyümölcshéj, mint Budapest gyalogjáróin.
A fölolvasó javasolta, hogy a gyermekek már az elemi iskolákban kioktatást kapjanak a helyes utcai közlekedésről, s hogy szaporítani kell a közlekedési rendőrséget, kiterjesztve azt a gyalogjárókra is.
Leleplezett fölfedezők – a székelység kazár eredete
A múlt héten hírt adtunk Müller és Babinger német tudósok „fölfedezéséről”, amely szerint a székelyek azonosak a kazárokkal.
Ma hazaérkezett Budapestre Sebestyén Gyula dr. nemzeti múzeum igazgató, aki elmondotta: Mindazt, amit a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával megjelent Keleti Szemlében a két német tudós felfedezés gyanánt előad, ő már rég megállapította és munkáiban közzé is tette.
Ezek után érthetetlen a Keleti Szemle szerkesztőinek, Kunos és Munkácsi akadémikus uraknak az eljárása, hogy a magyar tudományos körökben már ismert eredményeket, melyek éppen magyar tudósnak a megállapításai, két német professzor felfedezéseként visznek a hazai és külföldi közönség elé a Magyar Tudományos Akadémia és a magyar kormány pénzén.
Tudósítónknak az ügyről Sebestyén Gyula dr. így felelt:
– Az a német nyelvű cikk, amely a Keleti Szemlében napvilágot látott, felettébb meglepett. E poliglott magyar vállalat föladata volna, hogy a magyar nemzet eredetével, is kialakulásával foglalkozó összehasonlító nyelvészeti és néprajzi tudomány magyar eredményei a külföldnek, a külföldi eredményeket pedig Magyarországnak közvetítse. Mivel ilyen őstörténelmi eredményekben dúskálni nemigen lehet, az említett folyóirat két tudós szerkesztője nagyon megörült annak, hogy a bajor Babinger Ferenc és a porosz Müller Konrád a székelyek titokzatos eredetét számunkra megfejtette. A tárgy fontosságánál fogva cikkük tartalmáról a magyar hírlapirodalom is tudomást szerzett.
Az oka a meglepődésemnek, hogy amit a két német tudós atyáskodó fölénnyel, sőt gúnyolódva nekünk, magyaroknak elmond, nem újság, nem eredeti tudományos eredmény, mert az utolsó ízig megtalálható az én könyvemben.
Sebestyén dr. könyvet írt a Székelyek neve és eredete, egy másikat pedig a Székely-avar kapcsolat emlékei címen. A magyar honfoglalás mondái című millenniumi díjjal jutalmazott két kötetes művében a hun-székely mondákat a székelyek eredetének megfejtésével kapcsolatban tudta megmagyarázni. Erről szólt az akadémiai és a Kisfaludy Társaság-i székfoglalója is.
– Kutatásaim ereménye, hogy a határőrt jelentő török eredetű székely néven az Árpád-kori latin krónikák két hozzánk csatlakozó népet említenek.
A hódolók közül a nyugati csatlakozók a dunántúli avarok, a keleti csatlakozók, Csaba népei pedig azonosak azokkal a kazár-törököktől elszakadt kabarokkal, amely Bíborbanszületett Konstantin hiteles följegyzése szerint a hét honfoglaló törzs mellett nyolcadikként szerepelt., s a honfoglalás idején már a székelyek haditörvénye szerint szerepelt, idegen nyelvű volt, majd elmagyarosodott és határőrző, vagyis székely lett.
Hozzá fog-e szólni a dologhoz az igazgató úr valamely tudományos fórum előtt is? – kérdezte tudósítónk.
– Mivel a két fölöttébb figyelmetlen magyar szerkesztő által közölt cikk illetéktelen kioktatásban részesít bennünket, ezt a keleti Szemlében is visszafogom német nyelven utasítani.
Erre persze itthon azt fogják mondani, hogy nem tapintatos dolog komoly német tudósokat magunkra haragítani. Kérem, azok már úgyis haragszanak.
Babinger úrnak én fejtettem meg az 1515. évi rovásírásos magyar nyelvemléket és én szállítottam egész értekezésre terjedő történelmi adalékot.
A würzburgi tudós aztán német nyelven akart mindent nyilvánosságra hozni, én ebbe nem mentem bele. Bemutattam dolgozatát az Akadémiában, azután kiadtam magyarul a mi Etnográfiánkban, végül a német szöveget is szárnyára engedtem az Ungarische Rundschauban. Nos, hát ez az oka, hogy az én kedves német tudósaim a rovásírásos ügy után a székelyek eredetét már maguk akarták megfejteni németül – és nélkülem.
Nagy sztrájk Dél-Afrikában
A szakszervezetek proklamálták az általános sztrájkot az Unio egész területén. Az általános sztrájk proklamálása következtében a bányamunkások ma délután abbahagyják a munkát. A hadiállapot kihirdetése közvetlen közelségben van. A bányamunkások általános szavazással, kétharmad többséggel határozták el a sztrájkot. Johanniszburgban a színházak zárva vannak.
Fotó: Underwood Archives / Europress / Getty
A zavargások következtében a közúti forgalom szünetel. A vasutak néhány nem sztrájkoló lokomotiv-vezetővel és önként jelentkezővel némi forgalmat tartanak fenn. Denoni közelében a sineken dinamit-patronokat találtak.
A délafrikai táviratok a helyzetet nagyon komolynak mondják.
Attól félnek, hogy a sztrájk kezdetével indul csak az igazi veszedelem, mert a bányászok sokkal féktelenebbek, mint a vasutasok.
A kormány kétszáz fegyveres polgárból repülőcsapatot alakított, amelyet nagy gyorsasággal lehet egyik helyről a másikra rendelni. Az egész országban folytatják a fegyverkezést, akárcsak a háború esetén.
A falvak fegyveres táborokhoz hasonlók. Johanniszburgban azonban nincsenek fegyveres polgárok, ott angol önkéntesek tartják fönn a rendet. Smuth tábornok kijelentette, hogy nem enged Johanniszburgba fegyveres polgárokat, mert ezek nem tudnák az eseményeket nyugodtan, fegyverük használata nélkül nézni, mint azt a legutóbbi sztrájk bebizonyította. Az összes középületet, bankot, ujságok épületeit fegyveresen őrzik.
Ha a bányászok abbahagyják a munkát, azonnal kijelentik a hadiállapotot és megkezdődik a katonai diktatúra.
Minden előkészületet megtettek arra, hogy a feketéket visszaküldjék hazájukba. A feketebőrűeknek a sötétség beálltával nem szabad utcára menniök.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon