Newyorkban a cukrosboltok kokaint árulnak
Newyorkban már a cukrosboltok is narkotikumot árulnak bonbon helyett, a városban revolveres emberek és olasz bombavetők garázdálkodnak • Elkártyázta az ezred pénzét a sikkasztó huszár • Szerb mozgalom a túlzott orosz befolyás ellen. Esti Ujság, 1914, február 11. (Lapszemlénk a korhű írásmódot, helyesírást tükrözi.)
Newyork rossz közbiztonsága
Aki Newyorkot ismeri, el kell ismernie, hogy ez a város sokkal több dolgot ad a rendőrség vezetőjének, mint a világ akármely más városa. Itt sokkal több, az emberi társadalmon kívül álló exisztencia létezik és ezeknek felügyelete különösen nehéz azért, mert a nép kevésbé homogén, nyelvre, szokásra és gondolkozásra a legszédületesebb különbségeket tünteti föl. A revolveres emberek most is ugy garázdálkodnak, mint ezelött. A rendőrség nem tudja a gonosztevőket kinyomozni, a banditák pedig soha nem vallanak egymásra és az esetleges tanukat ugy megfélemlítik, hogy nem merik az igazat megmondani.
Szinte egészen newyorki különlegesség: a bombavető is. Még szerencse, hogy jóformán földieik, az olaszok közt garázdálkodnak a bombavetők, különben teljesen bizonytalan lenne minden ember élete.
Az olasz városrészben azonban annál nagyobb a rettegés, mert alig mulik el éjjel, hogy egy-egy kereskedő, aki nem akart engedni a zsarolók kivánságának, bombamerényletnek ne legyen kitéve.
Másutt nem ró akkora terhet a rendőrségre, mint Newyorkban, az egyre terjedő morfinizmus, kokainizmus és más narkotikus szer használata. Igaz, hogy Newyorkban ópiumot szívnak azóta, mióta csak a kínai negyed létezik. De azelött a kíniakhoz kellett mennie annak, aki rabja lett ennek a borzasztó szenvedelemnek. Most azonban sok gyógyszertárban is hozzájuthat ópiumhoz, morfiumhoz, kokainhoz, heroinhoz és a többi narkotikumhoz. Most már az ifjúság körében is terjed a baj.
Míg azelött bizonyos kis cukrosboltok beérték a likőrbonbonokon elért nyereséggel, mostanában már narkotizáló szereket adnak el. Egy newyorki orvos állitása szerint már vagy ezer gyerek használja a mérget.
Most Newyork város ismét uj rendőrfőt kap. Ez átlag minden másfél évben meg szokott történni. valahányszor uj ember került a rendőrség élére, a lapok nagy örömmel üdvözlik, mert tőle várják a rettenetes közbiztonsági állapotok megváltoztatását és valahányszor távozik helyéről, kigunyolják, mert nem tudott segiteni. Most nagy határozottsággal beszélik, hogy Golthals ezredes, a Panama-csatorna építője, lesz a newyorki rendőrség uj feje. Ez az ember, aki a csatornaépítésben megmutatta nagyszerü szervező tehetségét és energiáját, lesz hivatva arra, hogy megmentse Newyorkot a gonosztevőktől, a bombavetőktől, a banditáktól.
A kártya elvitte az ezred pénzét
A katonai bűnügyek titokzatosságával és nagy apparátussal folyik a nyomozás a szabadkai 4. honvédhuszárezrednél. Egy sikkasztás részleteit kell kibogozni. A szabadkai négyes huszároknak Jankovics Miklós alezredes a parancsnoka. Az ezredes már régebben észrevette, hogy a kecskeméti osztály gazdasági elszámolásai, amelynek beterjesztése Gerenday János huszárfőhadnagy dolga, fölötte rendetlenek és szabálytalanul vannak fölszerelve.
A parancsnok kiküldte a gazdasági hivatal főnökét, aki megtette a rovancsolást és a vizsgálat folyamán számos szabálytalanságra jött rá. Ekkor azonban Gerenday már nem volt a városban. Elszökött a rovancsolás eredménye elől.
A rendőrség Budapesten egy szállóban akadt rá az elszökött huszárfőhadnagyra. Bevitték a kerületi katonai fogházba, ahol aztán rövid faggatás után beismerte a sikkasztást.
Elmondta, hogy összesen mintegy huszonötezer koronát sikkasztott az ezred pénzéből, még pedig ugy, hogy állandóan fölvette a közétkeztetési pénzeket és a pénzt elkártyázta.
Szerbek az orosz befolyás ellen
Szerbiában politikai mozgalom indult meg, amely az orosz befolyás gyöngítését tüzte ki céljául. A szerb közvélemény egy tekintélyes része megelégelte azt a szerepet, melyet Oroszország neki eddig is szánt és lealázónak találja, hogy egy olyan önállóságra hivatott ország, mint Szerbia, örökösen játéklabda legyen az orosz hatalom kezében.
Lassan rájönnek Szerbiában, hogy ezek a jelszavak: szlavofilizmus, pánszlávizmus, Balkán a Balkán népeké, osztrák és magyar veszedelem, - üres frázisok, amellyel a cári hatalom visszaélt, - ha érdekei megkivánták.
A történelem is beigazolta, hogy valahányszor Oroszország e jelszavak bujtogatásával kudarcot vallott, hosszabb-rövidebb ideig cserben hagyta Szerbiát s adta a haragos szerepét. Ebben a mozgalomban elsősorban a főváros intelligenciája nagy része vesz részt. E politika nem mindenáron oroszellenes, de nem is osztrák és magyar politikai behódolást jelent. Csak azt akarja ez a politikai irány, hogy Szerbia megszabaduljon a nagy szlávizmus láncától, amelyet Oroszország rakott rá.
Rovataink a Facebookon