Csak a lábát!

További A nagy háború cikkek

Durvaság a futballpályákon: labda helyett lábrugdosás az uj divat • Rendőri erőszak a templomban • Bámulatos Munkácsy-kiállitás az Ernst-muzeumban • Tréfás vándor állította meg a vonatot. Esti Ujság, 1914, március 17. (Lapszemlénk a korhű írásmódot, helyesírást tükrözi.)

Durvaság

A régi mottó ez volt: csak a fejét, hogy meg ne sántuljon! A labdarugó sport uj divatja ezt a harci jelszót a maga speciális érdekei szerint így formálta át: csak a lábát, hogy a feje meg ne fájduljon! Mert itt a láb a fő. Ezt kell harcképtelenné tenni.

Halk fohászt sziszeg a fogai közt a nekidühödött „hátvédő”, hősi lábát meglendíti a levegőben és egy kivédhetetlen rugással belövi csontjatörött ellenfelét a Szent-István-kórház kapujába.

Ez az uj gól, amely egy idő óta nagy divat lett a magyar láb-edző bajnokok harcterein és tegnap délután is igen sikerült lábszártörtést produkált az Emtéká – Bak csatában szegény Kertész Kettő úr rovására. Most tört lábbal szenved a kórházban a magyar válogatott csapat jobbösszekötője, a Magyar Testgyakorlók Köre legjobb csatára.

Hány lábat nyomorítottak meg, hány bordát törtek össze az utóbbi időkben a labdarugó mérkőzések folyamán, erről hiteles statisztika nem áll rendelkezésünkre. Tudjuk, hogy a testedző mérkőzések ez uj erkölcsének már halottja is volt, sebesültje pedig egész sereg. Az urak egy idő óta, ugy látszik, vagy nagyon rövidlátók, vagy pedig a tyukszemükkel néznek, mert a labdát szinte rendszeresen összetévesztik az ellenfeleikkel és a labda helyett ezeket rugdossák.

Botrány a templomban

Lengyel-német összetűzés

Tegnap az egyik berlini templomból mise után a rendőrség erőszakkal távolította el a közönséget, amire eddig még nem volt példa Németországban.

A botrány a Szent-Pál templomban történt, ahol minden vasárnap reggel nyolctól kilencig lengyelnyelvü misét szoktak mondani. A lengyelek azonban nincsenek megelégedve ezzel és már régóta követelik, hogy a gyermekek konfirmációja is lengyel nyelven történjék. Erről a templom tanácsa hallani sem akar.

A rendőrség tegnap nyolcvan rendőrt küldött a templom elé. Amikor a lengyel gyerekek fölmentek az oltárhoz a konfirmációra, a templom gondnoka német nyelven fölszólította a közönséget, hogy tartsa magát a régi rendhez. Szavát gunyos nevetéssel fogadták a lengyelek. Sokan fölemelkedtek a padokról és lengyel dalokat énekeltek.

Ebben a pillanatban a nyolcvan rendőr megjelent az oltárnál. A rendőrök a közönség közé léptek és erőszakkal ki akarták tuszkolni a templomból. A tömeg ellenállott, lármázott, énekelt, a gyermekek sírtak, az asszonyok jajgattak. Csak hosszabb idő után sikerült a közönséget kiszorítani. A templom padlója teljesen el volt borítva kalapokkal, botokkal, imakönyvekkel és letépett ruhafoszlányokkal.

Munkácsy képei az Ernst-muzeumban

Munkácsy Mihálynak száz képe és rajza együvé hordva olyan pazarlása a művészeti értékeknek és a belőle fakadó gyönyörűségnek olyan mértéke, amilyenhez kevésszer juthatnak azok, akik szeretik a képet. A főváros műértő közönsége nagy hálával tartozik Ernst Lajosnak és segítő munkatársainak, akik csak óriás munka és nagy küzdelem után tudták összeszedni a magyar piktúrának ezeket a bámulatos kincseit.

Itt van Munkácsy egyik utolsó remeke: az Ecce Homo, amelyről a szigoru hozzáértők megállapitották, hogy már nem mutatja Munkácsy teljes és értékes kvalitásait. A nézőknek bizonyára más lesz a fölfogásuk.

A vándor tréfája

Tegnap este a személyvonat Halmi és Mikola állomások között hirtelen megállt. Az utasok rémülten ugráltak le a vonatról. Azt hitték, hogy a Tur hidja leszakadt. Ekkor derült ki, miért állt meg a vonat.

Egy Tiel Lajos nevü hetven éves cseh vándor fölmászott a Tur hídjára és mikor a vonat közeledett, lélekszakadva integetett és kiabált a vonatvezetőnek. Ez megállitotta a vonatot.

Mi baj? – kérdezték a vasutasok ijedten a vándort.

Semmi, – felelte az öreg – csak nagyon elfáradtam és föl akarok ülni.

A tréfás öreg vándor el is érte a célját, mert fölvették a vonatra. De Szatmáron átadták a csendőrségnek.