Rettenetes a budapesti tömeglakások szegénysége

További A nagy háború cikkek

Megszámlálták a főváros munkátalanjait. Alapítvány a megmentett öngyilkosoknak és megmentőiknek. Kiderült, mi a tudományos hátterük az anyósvicceknek. Esti Ujság, 1914.

A munkátalanok

Tegnap éjjel sor került az éjjeli menedékhelyek, tömeglakások munkátalanjainak megszámlálására. Budapest valamennyi kerületében külön-külön bizottság járta végig az éjjeli menedékházakat és a tömeglakásokat.

A bizottságok a kerületi elöljáróságok épületeiben jöttek össze, s onnan indultak el. Résztvett a bizottságban a kerületi tisztiorvos, két fővárosi tisztviselő, tíz számlálóbiztos és két rendőr. A bizottságok különösen a tömeglakásokban rettenetes szegénységet láttak.

A hétfő éjjeli számlálás alkalmával kevés kivétellel csupa olyan munkátalanról vettek föl számláló lapokat, akit rögtöni segítségben kell részesíteni. Ferenczi Imre dr., a számlálások vezetője kijelentette, hogy az eddig beérkezett számláló lapok egyharmadrésze olyan munkátalanokról szól, akinek rögtön segítséget kell nyújtani. a környéki községekből még mindig érkeznek számláló lapok. A számlálás eredményeit ma este teszik közhírré.

Az öngyilkosság ellen

Halmos Izor még 1911-ben 10 000 koronát tett le, hogy ebből az összegből egy akár társadalmi, akár egyesületi alapon létesítendő öngyilkosság ellen irányuló irodát segítsenek. A tanács a fölajánlott összeget elfogadta és elkészitette az alapitólevél tervezetét.

A terv ma került a tanács elé. Eszerint a kamatokból először azok nyernének segítséget, akik öngyilkosok akartak lenni, de megmentették őket, másodszor azok, akik emberéletet mentenek meg az öngyilkosságtól, harmadszor az olyan testületi, vagy társadalmi intézmények, amelyek az öngyilkosságok meggátolására vállalkoznak. A tervet a tanács elfogadásra fogja ajánlani.

Ugyancsak Halmos Izor 3000 koronát tűzött ki a szegényügyet tanulmányozó műre. A tanács ezt az összeget is elfogadta és december 31-iki lejárattal erre a műre páyázatot hirdet. Az összeget egy 2000 koronás első és egy 1000 koronás második díjra osztották ketté.

Életuntak

Az Eötvös téri hajóállomásnál a Dunába ugrott egy ismeretlen férfi és elmerült. A parton lapot hagyott hátra, melyben T. A. monogram volt. – Schneider Anna 20 éves szobalány az erzsébetfalvai jutagyárban mellbelőtte magát. Az István-kórházba vitték. – Andecsek Györgyné harmincnégy éves mosónő az Árok-utca 27. számú lakásán ecetsavat ivott. – Csongrádról jelentik: Turi István szőlőbirtokos hétfőn reggel a szőllőjében lévő villában fölakasztotta magát. Turi az utóbbi időben sokat betegeskedett és valószínű, hogy betegsége miatt követte el az öngyilkosságot.

Az anyósvicc tudományos magyarázata

Egy német lapban igen érdekes fejtegetés jelent meg a minap az anyósvicc eredetéről és néprajzi alapjáról. A cikk írója, egy berlini egyetemi professzor részben saját kutatása, részben pedig Freud professzornak most megjelent könyve nyomán így magyarázta el az egész világ legnépszerűbb adomakörének történetét.

Az anyós és vő egymáshoz való viszonya kellemetlen bonyodalmakban gazdag kérdés s ha vannak is benne barátságos és gyöngéd elemek, mégis sokkal több benne az ellenséges indulat, amely több-kevesebb nyiltsággal szokott föllépni. Az anyósvicc végigvonul minden népnek a humorán s rendszerint igen kevés benne a jóindulat és szimpátia az anyós iránt, aki a tréféknak szenvedő és szenvedést okozó főalakja.

Némely magyarázó azt hiszi, hogy az anyós és vő kölcsönös ellenérzésének oka egyrészt az anya, akinek fáj, hogy lánya kikerül az ő hatalmi köréből olyan körbe, ahová nem ér el az ő hatalma, a vő részéről pedig az lenne az ellenérzésének egyik oka, hogy az anyós az ő múlásnak indult vagy már el is múlt szépségével emlékezteti a férjet , felesége szépségének mulandóságára. Lehet, hogy a civilizált népeknél ez a legfőbb oka az ellenséges érzésnek, az ősnépek azonban az ő nyers, természetes mivoltukban sokkal komolyabb okokat gyanítanak s ezért megtiltják az anyósnak a vejével való érintkezést.

Angol etnográfusok szerint a vad népeknél valósággal vallási tilalom állja útját annak, hogy anyós és vő csak szóba is álljanak egymással. A Bankszigeteken például találkozniok sem szabad. ha mégis szembejönnek egymással, valamelyiknek meg kell fordulnia és meg kell várni, míg a mésik elhaladt. A Salamonszigeteken sem szabad egymást látniok, s a vő elszalad és elbuvik, ha meglátja anyósát. Vanna Lava népénél olyan szigorú a tilalom, hogy ha a vő meglátja anyósát a tengerparton, mindaddig nem megy arra, amíg a dagály el nem mosta anyósa lábnyomát.

A navaho és apas-indiánok azt hiszik, hogy anyós és vő elveszítené a szemevilágát, ha meglátnák egymást. A Nilus alsó vidékén lakó hasogáknál csak ugy beszélhet az anyós a vejével, ha nincsenek egy szobában és nem láthatják egymást. A zulukaffer szégyelné magát, ha együtt látnák anyósával, és a világért sem lépne be a kunyhójába olyankor, amikor az anyós benn van. Ha véletlenül mégis találkoznak, az asszony elbuvik a bokor mögé, a férfi pedig elfödi az arcát. Egymás nevét nem ejthetik ki, ezt szigorú tilalom tiltja.

Természetesen ezek a példák nem magyarázzák azt a szigorú parancsot, hogy anyós és vő kerüljék egymást, még kevésbé magyarázzák az ellenséges indulatot. Csupán jelenségek, amelyeknek lélektani magyarázata van, s ezeket nem tudták még kideríteni a néplélek kutatói.

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.