Automobil-katasztrófa a rohanó-őrület miatt
Ismét automobil-katasztrófát okozott a modern kor pestise, a rohanó-őrület • Magyarok is mennének a francia idegenlégióba, de nem könnyű bizony a sorozás • Már csak ez kellett nekünk: hasított nadrág az Oktogon-téren! Esti Ujság, 1914, április 16.
„Csak gyorsan!”
Az automobil néha véresen igazolja magát azokkal szemben, akik gyalog átkozzák. „Ön- és közveszedelmes” – ez a megállapitás a meghibbant automobilra is érvényes, amelyet hatalmába kerített ennek a járműnek a speciális nyavalyája: a rohanó-őrület.
Most megint valóságos tömegáldozatot követelt a rohanó-őrület, egy automobil-katasztrófát, amelynek a ciklonja egy egész családot dobott föl a magasságba, forgatott meg a levegőben és sujtott vad erővel a köves országutra, hogy fölvert porát a szerencsétlenek vérével locsolja.
Szegények: egy órával hamarabb akartak megérkezni szép otthonukba és megérkeztek – az apa a halottasházba, az anya a kórházba, a gyermekek a gyászházba.
Jóságos Isten, érdemes volt ezért így sietni?!
Fotó: fortepan.hu / Vargha Zsuzsa
Mindenki az idegenlégióba akar menni
Francia hivatalos részről tegnap nyilvánosságra hozták, hogy milyen óriási a csörtetés az idegenlégió felé és egyedül az elmult évben és csak Párisban több mint ötezer jelentkezőt kellett visszautasítani. A kalandra éhes népség között volt negyven magyar ember, mintegy százötven osztrák és hatszáz német, akit azonban egy és más ok miatt sorra visszautasított a párisi sorozóbizottság.
Eközben a németek azt hangoztatják, hogy a francia köztársaság hihetetlenül erőszakos módon toborozza az idegenlégió szerencsétlenjeit és hogy még attól sem riadnak vissza a hadügyi kormány megbízottjai, hogy különösen a határszélen valósággal elrabolják a német fiatalembereket.
Fotó: Print Collector
Az ezt bizonyító, német lapokban közzétett okiratokat azonban a francia hadvezetés hamisítványnak minősítette, szerintük ezeket az okiratokat hozzá nem értő németek gyártották. Mint Bouvet ezredes mondotta: már maga az okirat stílje elárulja, hogy német ember írta.
A hasított nadrág
Húsvétot ünnepeljük mi és a természet, körülöttünk vidám, színes és pompázó a város, és mi sem jelezte a közelgő veszedelmet. A veszedelem pedig este nyolc órakor megjelent az Oktogon-téren: az első hasított nadrág.
Hogy ki volt az a fiatal ember, nem tudjuk határozottan, de az valószínűnek tetszett, hogy nem tagja sem a Nemzeti, sem az Országos Kaszinónak. Négy-öt másik fiatal embernek volt a társaságában, akik láthatóan büszkék voltak ujító barátjukra.
A hasított nadrágos ugy ment végig az utcán, mint az ujító lángelme, aki magától értetődőnek találja, hogy megcsodálják az emberek, közben pedig nadrágszárának felhasított és zsinórral szegett két szárnya lengett és lobogott, mint két földre csúszott vitorla.
Az emberek megálltak, megfordultak, de mintha egészen más tekintetet vetettek volna utána, mint szoktak a hasított szoknya után. Megállapíthatjuk, hogy a hasított nadrág nem keltett izgalmat és szép sem volt.
Sőt, csunya volt.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon