Megnyitják a Panama-csatornát
Évtizednyi kőkemény munka után megnyitják a Panama-csatornát, de Amerikának komoly ráfizetés lesz • Cinkosától örökölt a méregkeverő halálbába • Legénylakásra hívta ozsonnázni a kisleányt, de éhen maradt. Esti Ujság, 1914, május 16.
A Panama-csatornát megnyitják a forgalomnak
Goethals őrnagy, a Panama-kanális építőbizottságának vezetője elhatározta, hogy a csatornát megnyitja a nyilvános közlekedés számára. A nagy csatorna 1903 óta készül egyhuzamban, rajta 60000 munkás szorgos keze dolgozott állandóan. Volt idő, hogy éjjel-nappal folyt a gigászi munka. A feladat ugyanis jóval nagyobb volt, mint a Suez-csatorna furásánál. Amíg a Suez-kanális homoksivatagon át vezet és negyven kilométer hosszuságban természetes tengert talált utjában, addig a közép-amerikai csatorna vonala legnagyobb részén harminc méterrel magasabb a tenger színénél és tizenöt kilométeres darabon sziklás talajban kellett utat vágni számára. A kanális csupán záróházakkal, illetve zsilipekkel emelhető a tenger színe felé.
A hajó utja
A kanális hetvennyolc kilométer hosszú, harminchárom méter széles és tizenkét és fél méter mély. A csatorna oly széles mindenütt, hogy a hajók kényelmesen elhaladhatnak egymás mellett. Nem kell várni kikötőknél, a zsilipeknél való vesztegelés csupán három órát vesz igénybe és így az egész út nem tart tovább tizenkét óránál
A Gatun vontatóhajó volt az első, ami átkelt a csatornán
Fotó: Time Life Pictures
Amerika ráfizet a kanálisra...
A csatorna célja tudvalevőleg kettős: stratégiai és közgazdasági. A kereskedelmi előnyökhöz fűzött remények – már most megállapítható, – alaposan tulzottak, mert meg sem közelítik a financiális áldozatok nagyságát. A befektetett tőke kétmilliárd dollárnál nagyobb. Igaz, hogy katonai költekezések terén nagy megtakarításokat eszközölhetnek. Az egyesült-államok nem lesz kénytelen külön flottát hizlalni a Csendes oceánon és Atlanti-tengeren. A csatorna lehetővé teszi a gyors koncentrációt, ami stratégiailag óriási fontosságu.
A „halálbába” öröksége
Gerzsány Mária, a Pest megyei Kistelek község hírhedt Mari nénije, akit két évvel ezelőtt a szegedi esküdtbíróság életfogytiglani fegyházra ítélt, örökölt. Gerzsány Máriát tudvalevően méregkeverésért ítélték el annak idején.
Megrendelésre arzént, ciánkálit szállított azoknak az asszonyoknak, akik férjüket el akarták tenni láb alól.
A többi között azzal is gyanusították, hogy megmérgezte saját fiutestvérét, Gerzsány Imre kiskunmajsai földesgazdát, összejátszván ennek feleségével. Most meghalt ennek a Gerzsány Imrének a felesége s ennek hagyatékából kap 4600 korona készpénzt a halálbába. A bűnös öreg asszony, aki a mária-nosztrai fegyházban van, egyébként nagy beteg, így alig lehet reménye, ha idővel feltételesen szabadlábra helyeznék is, hogy élvezhesse az örökséget.
A meghiusult és mégis drága találka
Heinrich Alfréd bankhivatalnok egy vasárnap délután megismerkedett a Rákóczi-út és Erzsébet-körút sarkán egy promenádozó kisleánnyal, akit rövid udvarlás után uzsonnára hívott meg legénylakására.
A kis hölgy elfogadta a meghívást és haladtak az Erzsébet-körút 6. szám alatti lakás felé.
A kapunál Heinrich tízkoronás bankót adott át a kis vendégének, hogy vásároljon be az uzsonnához, ő majd fenn a lakásban vár reá. Hiába várt. Heinrich bosszuságában lement a körutra és panaszt tett a rendőrposztnál, aki, megtalálván a leányzót, bekísérte az őrszobára.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon