Óriási Atlasz-szobor a Gellérthegyre

2014.05.20. 19:36

Óriási Atlasz-szobor lehet Budapest ékessége és uj védjegye • Jönnek az indusok: ha az igénytelen nép Kanadába megy, a fehérek kipusztulása elkerülhetetlen • Rejtélyes vonatrablás: a paprikásképű kalauz a leggyanúsabb. Esti Ujság, 1914, május 20.

Atlasz a Gellérthegyen

Egy fantasztikius terv

Fantasztikus tervet akar megvalósítani Budapesten, a Gellérthegyen egy belga pénzcsoport. W. J. Ulrich belga bankár beadvánnyal fordult a főváros tanácsához s ebben azt az ajánlatot teszi, hogy a Gellérthegynek legmagasabb pontjára egy hatalmas Atlasz-szobrot állít. Olyan hatalmas szobrot, hogy az egy ötven méter átmérőjű, vasvázas, üvegburkolatu glóbuszt fog tartani. A szoboralak kariatidként emelkednék ki a hegyoldalból és a gömb egyenlítőjét az állatkör színes képsorozata díszítené.

Az egész gömb gyönyörűen kivilágítva, mint valami hatalmas égitest, ragyogna éjszakánkint a főváros felett.

Ezt a vasvázas üveggömböt akarja üzletileg kihasználni a pénzcsoport. A felső félgömbben kávéházat és vendéglőt akarnak berendezni, míg az alsó félgömböt esetleg mozival egybekapcsolt mulatónak tervezik.

Az egyetlen feltétel, amit a belgák kikötni kérnek, az, hogy a főváros építse meg a Gellérthegyre vezető siklót. A többi költséget a pénzcsoport a sajátjából viseli, azzal a feltétellel, hogy a koncesszió kilencven évre szól.

A beadvány szerint a gellérthegyi Atlasz-szoborral olyan jellegzetessége lenne Budapestnek, mint amilyet Párisnak ad az Eiffel-torony, vagy Bécsnek a Práter óriási kereke.

Az indusok be akarnak férkőzni Kanadába

A Kamaguta Maru japán hajó kikötött Brit-Columbiában és födélzetéről hatszáz indus szállott partra. A hajó utja nem volt sima. Mikor híre terjedt, hogy az indusok Kanadába is be akarnak férkőzni, az angol gyarmat lakossága élesen tiltakozott ez ellen. A most ott élő színes lakosság tisztességtelen versenyével ugyanos már lenyomta a fehér munkások bérét. Ha India igénytelen népe is utat talál oda, a fehérek kipusztulása elkerülhetetlen.

A hatszáz indus vezére, Gurdit Singh, ezt válaszolta:

Mi hinduk, a brit birodalomnak éppen olyan polgárai vagyunk, mint a kanadaiak, vagy akár az angolok. Jogunk van ennél fogva a birodalom bármely pontkán letelepedni.

A kanadai kormány végül megengedte a hajó kirakodását. A hatszáz indust sok ezer fogja követni — s így a brit birodalom vezetői nemsokára különösb problémával fogják magukat szemben találni.

Nagy vonatrablás Temesvár mellett

A vonatkalauz a tettes?

Rejtelmes vonatrablás ügyében folytat nyomozást a rendőrség. A Temesvárra érkező személyvonatot este kilenc óra tájban a módosi hídnál kirabolták és az egész rablás olyan rejtelmesen történt, hogy egyelőre még nem lehetett megállapítani, mi az igaz tényállás. Az egyik verzió szerint álarcos rablók támadták meg a kalauzt és elraboltak tőle tizenháromezer koronát, a másik verzió szerint pedig az egész rablótámadás csak koholt és maga a vonatvezető károsítottam meg a vonatot.

A személy egész szabályosan gördült be a temesvári állomásra, csupán csak az tűnt föl a forgalmi tisztviselőnek, hogy a kalauz nem volt sehol látható. Azonnal a keresésére indultak és a podgyászkocsiban meg is találták, ahol az egyik sarokban nyögve, jajgatva feküdt és arca vörös színnel volt bemázolva. Később kiderült, hogy paprikát öntöttek a szeme közé. Az orvos megvizsgálta, de semmilyen külső sérülés nyomát nem találta rajta. Az „áldozat” a vasúti tisztviselőknek a következőket mondotta el:

A hídnál két alak ugrott fel a podgyászkocsira, mindakettő álarcos volt, női ruhába voltak öltözve és báránybőr süveget viseltek.

Állítása szerint őt összeverték és a kasszát átcipelték a vasúti kocsi első részébe, ahol aztán fölfeszítették.

A rendőrség eddigi nyomozása szerint azonban mindebből semmisem igaz és a kalauz vallomása csak koholt mese. Már az is hihetetlennek látszik, hogy a város határában kiraboljanak egy vonatot, ide a csendőrség is nagyon közel van, így az egész rablótámadást két-három perc alatt kellett volna elvégezni. A letartóztatott kalauzra nagyon sulyos az a vallomás, amelyet a lokomotív vezetője tett, aki elmondotta, hogy az uton nem látott semmi gyanusat, csupán csak a híd előtt állott egy alak, aki lehajtotta a fejét. Valószínű, hogy a kalauz az összecsomagolt pénzt ennek az embernek dobta le, mert ő neki cinkostársa volt.