A magyarság most nagy gyermek
Ilyet se látott még a világ: emigráns kormány, ország nélkül • A magyarság most nagy gyermek, egyik pillanatban sír, másikban nevet • Ne tessék összevissza érdeklődni, hadifogolyügyben van külön iroda • Nézzék csak meg, hogy fest a cáratyuska szeszkedvelő népe. 100 éves hírek.
Az emigráns kormány
Hogy megértük ezt a világháborút, amelyhez hasonlót soha a világ nem látott, igazán nincs mit csodálkoznunk, ha némelyik kisérő jelensége is olyan, hogy párját keresni kell a történelemben. Ilyen rendkívüli tényül jegyezhetjük föl ma azt, hogy a belga kormány, minekutána elvesztette lábai alól az ősi földet, elhagyva az országot, elhagyva a királyt is, egyszerűen emigráns kormánynyá rendezkedett be. Jól megértve, nem a kormány tagjai váltak a szokott értelemben vett emigránsokká, száműzetésbe sodort hazafiakká, hanem az egész kormányszervezet költözött át idegen földre.
Idáig csak „földnélküli" Jánosokról tudott a krónika. Méltán tarthat hát számot a világ figyelmére, hogy az egykor oly hires, sőt előképül magasztalt belga alkotmányosság miként fogja a kényszerű francia vendégszereplésben nemzeti hivatásának eredetiségét és erejét megóvhatni. Tovább... (Pesti Hírlap)
Jó újság
Ha néhány héttel ezelőtt találkoztak egymással az emberek, a szokott kérdésre ezt válaszolták:
Nem valami jó! Mindenki azt mondja, hogy rosszul állunk... Ez a folytonos visszavonulás... Én ugyan nem értek a hadvezetéshez, mégis azt mondom, nem lesz ennek jó vége. . .
Ma ugyanarra a kérdésre (no, mi újság?) változatlanul ezt felelik:
Jó újság! Győzünk! Haladunk előre az egész vonalon. Hej, ez a mi hadseregünk... De hiszen ez előrelátható volt...
Ezt a nagy változást, amely a közönség hangulatában végbement, mindenki észrevehette. A pesszimizmus cérnaszáláról átugrott az optimizmus erős dobogójára és ott nem bírja magába fojtani jókedvét. Ennek okát úgy magyarázzák, hogy a közönség voltaképpen nagy gyermek, aki az egyik pillanatban sír, a másikban nevet. Találó-e ez a hasonlat vagy nem s ha találó, elfogadható-e magyarázatnak: döntsék el a pszichológusok. Tovább... (Pesti Napló)
Hogyan tudakozódjunk a hadifoglyok után?
Az utóbbi időben gyakran előfordult, hogy a külügyminisztériumhoz, illetve az északamerikai Egyesült Államok bécsi nagykövetségéhez fordulnak egyesek azzal a kéréssel, hogy egyes hadifogságba került emberekről adjanak fölvilágosítást, illetve, hogy hadseregünkhöz tartozó egyes hadifoglyokhoz pénzt és postaküldeményeket továbbítsanak. Ilyen fölvilágositások beszerzésére és nyújtására, valamint az ellenséges államokban levő foglyokkal való érintkezés közvetítésére kizárólag a közös központi tudakozó iroda hivatott, amely a nemzetközi egyezmények értelmében rendszeres összeköttetést tart fönn az ellenséges államokkal, nevezetesen Nissel és Pétervárral is. A föntemlitett kérések tehát csak a nevezett irodához való továbbítás utján nyerhetnek elintézést. Tovább... (Népszava)
Az „atyuska" népe
A minden oroszok cárja hadba szólította népét. Ezek az orosz parasztok, akiket e képen láthatunk, ékesen beszélnek róla, hogy milyen rettenetes nyomorban van az atyuska népe. Az arcukról lerí az éhezés és a mértéktelen szesz élvezete (az egyik előtt ott van most is a pálinkás üveg). Tovább a Tolnai Világlapjára.
Mi ez?
Az Index és az Arcanum Digitális Tudománytár együttműködésében ön minden nap hozzáférhet a száz évvel korábbi napi- és hetilapokhoz. Ha szeretne többet tudni az együttműködésről és érdekli, hol találhat további első világháborús dokumentumokat, olvassa el korábbi cikkünket. Az Arcanum első világháborús oldalát itt találja.
Rovataink a Facebookon