Eljött a magyarság nagy pillanata
A háború közelebb hozza egymáshoz az emberiséget, közeleg az örök béke • Eljött a pillanat: a Monarchia súlypontjának Magyarországra kell átkerülnie • Csönd a csatatéren elhullott lovakkal és szanaszét heverő holttestekkel • A törökök egyszerre több hadszíntéren kezdik meg a harcot. 100 éves hírek.
A háború paradoxonja
A háború közel hozza egymáshoz az emberiséget. Már eddig is, — talán észrevétlenül és tudtunkon kivül — a rettenetes véráldozatok árán bizonyos megértés támadt lelkünkben a távoli országok lakói iránt. Ahogyan manapság ismeretlen földek térképeit olvassuk és képzeletben eddig soha nem járt területek rejtelmei tárulnak fel előttünk, már maga kedvező szimptomája egy testvériesebb jövőnek.
A szibériai puszták fia évtizedek múlva is az emlékezés melegségével fog beszélni a vörös ördögökről, a magyarszkiról, a honvédekről, akik ezrével kaszabolták le társaikat és akiket azelőtt hirből sem ismert.
Épp az a háború paradox igazsága, — főleg ezé a világháborúé — hogy minden lépéssel, melylyel az ellenségek egymást megközelitik, halványodik a régi gyűlölet. Mennél tovább tart ez a háború, mennél több népelemet uszit egymásra az irigység hóbortja, mennél világháborubb lesz ez a világháború, — annál biztosabb, hogy nyomában az örök béke fog következni. Tovább... (Pesti Napló)
A magyarság a háboruban és a háboru után
Ebből a háborúból győztesen kerül ki a monarchia. De a monarchián belül győztesként kell kikerülnie a magyar nemzetnek. Vérét és vagyonát ontja a magyarság a Habsburg-dinasztia trónjának biztonságáért, országainak területi épségéért, európai tekintélyéért; e sok áldozat jutalmat vár.
Elkövetkezett az a históriai momentum, amikor Bismarck jóslatszerü tanácsát érvényesíteni kell, mely azt mondotta, hogy a Habsburgoknak saját érdekükben a monarchia súlypontját Magyarországra kell helyezniök. Amit mi theóriában hirdettünk, hogy Ausztriában a németséget s Magyarországon a magyarságot keli erősíteni és úrrá tenni, most a háború praxisában mint megdönthetetlen igazság áll előttünk.
A világ mindenféle nációjában akadtak kémek és árulók; csak egyetlen egy magyar kémet vagy árulót sem tudtak találni. A magyar egyenes karakternek, a megingathatatlan hazaszeretetnek és királyhűségnék ezt a példátlan bizonyítékát nem szabad elfelejteni soha sehol. De legkevésbbé Bécsben. Tovább... (Pesti Hírlap)
Törökország nagy háborúja
Törökországot az ántánt kényszeritette a háborúra, mégis az ántánt az, amelyet a törökök erélyes föllépése meglepett. A Fekete-tengeri csaták az oroszok vereségével végződtek. A tengeri háborút nyomon követte a szárazföldi csata, amely a kaukázusi határon kezdődött. Az oroszok itt is, mint a tengeren, nagy veszteséget szenvedtek.
A török-orosz ellenségeskedés kitörésével megindult a háború az angolokkal és franciákkal is.
Ujabb hírek szerint az angolokkal való ellenségeskedés nagy arányokat öltött. Két angol cirkáló megkezdte Jaffa bombázását a Földközi-tengeren. A törökök Egyiptomot föl akarják szabadítani az angol járom alól és vissza akarják állítani a kalifa uralmát. Hiradás szerint a törökök három helyen fognak támadni egyidejűen: a Kaukázusban, Egyiptomban és Európában. Tovább... (Népszava)
Csata után
Egy órával előbb még az orosz csapatok lába alatt remegett itt a föld, orosz ágyuk okádtak rettenetes tüzet a németekre, akik azonban végül is megfutamították az ellenséget. A harci zaj elhallgatott. Csönd van a csatatéren. Elnémult ágyuk, szerteheverő lovak és emberi holttestek jelzik azt a rettenetes küzdelmet, mely röviddel előbb itt folyt. Tovább a Tolnai Világlapjára.
Mi ez?
Az Index és az Arcanum Digitális Tudománytár együttműködésében ön minden nap hozzáférhet a száz évvel korábbi napi- és hetilapokhoz. Ha szeretne többet tudni az együttműködésről és érdekli, hol találhat további első világháborús dokumentumokat, olvassa el korábbi cikkünket. Az Arcanum első világháborús oldalát itt találja.
Rovataink a Facebookon