A második magyar hadifotós

További A nagy háború cikkek

Balogh Rudolf nem az első magyar haditudósító-fényképész volt, de nem késett sokat: Jelfy Gyula után másodikként jutott ki hivatásos hadifotósként a frontra. Aztán az első nagyobb csata dokumentálása közben elszakadt a magyar csapatoktól, és 18 napig senki sem tudta, mi történt vele. Szerencsére semmi különös: bár felszerelésének egy részét elvesztette, visszakeveredett a magyar csapatokhoz, és természetesen egy halom képet is leadott.

Az első világháborúban végül több ezer nitrát- és üvegnegatívra készített képet, ezek a világ számos hadtörténeti múzeumában láthatók. Balogh az egyik legfontosabb magyar fényképész, aktív korában a hazai szaksajtó, illetve a fotós élet meghatározó, alakító erejű szereplője volt, nevét Magyarország egyik legrangosabb fotográfiai díja őrzi.

Az alábbi fotók között nem kizárólag Balogh képei szerepelnek, Nádas Sándor és Vydareny Iván néhány felvételét is beválogattuk. A közös pontot – a portrékat leszámítva – minden képnél könnyű megtalálni: a fotósok úgy örökítették meg a pillanatot, hogy egyáltalán nem érezzük művinek a látványt, inkább olyan, mintha mi is ott állnánk a lövészárok mellett, a tábori kórházban vagy a leszállás közben felborult repülő közelében. A fotókat egy párizsi kiállítás képei közül válogattuk, az ottani Magyar Intézet november 19-én nyitotta meg a magyar fotósok első világháborús munkáját bemutató tárlatát.

Aki kíváncsi Balogh Rudolf képeire, annak nem kell Párizsig utaznia, hiszen két, Balogh műveit bemutató kiállítás is nyílt a közelmúltban Magyarországon. Az egyik február 28-ig, a Magyar Fotográfiai Múzeumban látható, Kecskeméten, a másik január 19-ig, az Országos Széchényi Könyvtár Corvina termében.