Árpád
-2 °C
4 °C

Besenyő sírokat találtak a Fekete-tengernél

2006.07.21. 16:45
Lovas temetkezésre bukkantak Bulgáriában, a Fekete-tenger menték várnai régészek. A ló zablájából arra következtetnek az archeológusok, hogy besenyők földi maradványait tárták fel.

Az ásatások Bozsurec falu közelében folytak, mindez a közeli Kavarna történeti múzeumának közleményéből derül ki. A besenyők megjelenése Dél-Dobrudzsában (a román határhoz viszonylag közel) újdonság a bolgár kutatók számára, mert besenyő sírokra eddig inkább innen délebbre, Gyadovóban (Dél-Bulgáriában) és Pliszkában, az egykori fővárosban bukkantak.

Óbolgárok, szlávok, besenyők

Pliszka akkor volt az óbolgár birodalom első székhelye, amikor a valószínűleg török nyelven beszélő óbolgárok vagy protobolgárok Kr. u. 681-ben meghódították az itt talált szláv nyelvű balkáni lakosságot. A szintén török nyelvű (esetleg iráni népelemekkel kevert) besenyők több száz év múlva váltak a térség egyik fenyegető rablóivá, inkább a 900-as évektől meghatározó a szerepük, de már a 800-as évek végén feltűntek a Kárpát-medence keleti előterében és a Balkán határvidékén.

A besenyő sír, amelyet most találtak Bozsurecben, nem elsődleges, vagyis nem az elsőként megérkező hódítóké. Másodlagos, vagyis már letelepedett, de legalábbis egy helyben tartózkodó törzsekre utal - mondta Igor Lazarenko, a Várnai Regionális Történeti Múzeum kutatója, aki a XI. századra teszi a sír korát.

A besenyők elkéstek, és kevés nyomuk maradt

A most felbukkant besenyő sír egy olyan hódító népre emlékeztet, amelynek tagjai lemészárolták és elüldözték a helyben élő lakosságot. A menekültek később más várakat alapítottak a környéken, de a hosszú évszázadok háborúiban megsemmisült a történeti emlékek nagy része Dél-Dobrudzsában, így ma már mind a hódítók, mind a meghódítottak beleolvadtak a bolgárságba.

Györffy György, a nem is olyan régen elhunyt kiváló történész a besenyőkről szólva hangsúlyozza, hogy ez a nép Kr. u. 750 és 850 között tűnt fel a belső-ázsiai sztyeppén, s akkor még csak állítólag ötezer harcost tudtak kiállítani. Kr. u. 870 táján a Volga alsó szakaszától keletre fekvő sztyeppén nomadizáltak, gazdagságuk közismert volt. Ez volt a fő oka, hogy a 893-ban állataikat elvesztett úzok megrohanták a besenyők országát.

Magyarok és besenyők

Kr. u. 894 táján az úzok a kazárokkal összefogva kiűzték a besenyőket az Urál folyó vidékén levő hazájukból. A Volgán átmenekült besenyők hazátlanokká és nincstelenekké váltak. Ebben a helyzetben a besenyőknek nem volt más választásuk, mint átkelni a Donon, és a magyaroktól elragadni azt, amit elvesztettek: legelőt, állatot, új hazát. Vagyis Etelközben érték "utol" a magyarokat a besenyők.

Ez vezetett a magyarok elleni besenyő támadáshoz, amely végül is Árpád népét arra késztette, hogy elfoglalja a Kárpát-medencét. Ugyanakkor történészeink ma már kissé másképp látják a magyarok és a besenyők viszonyát: a két nép egyáltalán nem volt olyan tragikusan rossz viszonyban, mint azt régebben feltételezték.

Besenyő nyomok a mai Magyarországon

Számos besenyő-támadásról tudunk ugyan, de a történeti és a mai Magyarország területén még több településnév emlékeztet arra, hogy besenyők Magyarországra is kerültek később, vagyis utóbb békésen megtelepedtek nálunk e nomád törzs tagjai. (Rájuk emlékeztetnek a -besnyő végű nevek ma is, például a Gödöllő melletti Máriabesnyő vagy például a Fejér megyei Besnyő.)

A besenyők magyarországi betelepedése egybeesik a bolgárok elleni besenyő támadásokkal, amelyek a 11. században történtek. Az 1040-es években erősödött fel ugyanis megint az úzok nyomása, ez késztette a besenyőket arra, hogy Bulgáriára (illetve Bizánc ellen) támadjanak.

Kunok, úzok és besenyők

A besenyőket végül a kunok segítségével pacifikálták a térségben. Magyarországon és Bulgáriában a 11-12. században telepítették le végül őket, bár például a Fejér megyei Besnyő községünket az 1400-as években említik először.

Talán még érdekesebb, hogy a besenyőket megtámadó úzoknak is van nyoma Magyarországon: Ózd város neve az úz népnévre vezethető vissza egyes etimológusok szerint.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?