Ehnaton fáraó hermafrodita volt?

Irwin Braverman portrék alapján értékeli az emberek egészségi állapotát, és műalkotások segítségével oktatja az elsőéves medikusokat arra, hogy miként kell megfigyelni különböző betegségek tüneteit. Ehnaton esetében az uralkodót ábrázoló korabeli szobrokat és faragványokat elemezte, és meglátásairól azon az évente megrendezett konferencián beszélt, amelyen hírességek halálát elemzik. A korábbi években Edgar Allan Poe, Nagy Sándor, Wolfgang Amadeus Mozart és Florence Nightingale, a modern nővérképzés úttörőjének halálát vették górcső alá a kutatók, Az idei tanácskozáson Ehnaton került teritékre.

Ehnaton (eredeti nevén IV. Amenhotep) az ókori egyiptomi XVIII. dinasztia tizedik fáraója Kr. e. 1355 és 1337 között uralkodott. Leginkább az úgynevezett Amarna-reformjáról (átfogó vallási-kulturális reformjáról) ismert, amelynek során igyekezett bevezetni Egyiptomban az egyistenhitet, a napkoronggal fémjelzett Aton kultuszát állítva a központba. Felesége a szépséges Nefertiti volt, Tutanhamon pedig a fia vagy a féltestvére.

A kutató szerint Ehnaton nőies alkatát egy genetikai mutációnak köszönhette, amelynek révén a szervezetében a kelleténél több női hormon képződött. Az uralkodó szokatlan fejformáját pedig a koponyacsontok korai összezáródása okozhatta. "A fáraónak hermafrodita megjelenése volt. Női alkattal, széles csípővel rendelkezett. Az uralkodó gynaecomastiában szenvedett, amelyre az emlőmirigyek kóros megnövekedése jellemző. Ugyanakkor férfi volt, és nemzőképes, hiszen legkevesebb hat gyermeke született" - mondta Irwin Braverman.

Donald B. Redford régész-egyiptológus egyetért Irwin Braverman megállapításával, hogy Ehnaton úgynevezett Marfan-szindrómában szenvedhetett. Ez egy örökletes rendellenesség, amely elsősorban a kötőszövetet érinti, és a csontok, így az arc rendellenes meghosszabbodásával, az izületek túlzott hajlékonyságával, valamint a szem és a szív rendellenességeivel jár. Más kutatók szerint Ehnaton és leszármazottai Fröhlich-szindrómában szenvedtek, amely a zsírszövet nőies eloszlásában, de egyben nemzőképtelenséggel is jár.

A konferencián felvetődött a Klinefelter-szindróma eshetősége is - ez heresorvadással, terméketlenséggel, sajátos nőies testalkattal jár, s gyakran társul pszichés zavarokkal. Braverman szerint azonban Ehnaton esetében a gynaecomastia - a megnövekedett emlőmirigyek - a női nemi hormon, az ösztrogén túltermelésének volt köszönhető. A Yale Egyetem kutatója szerint könnyűszerrel meg lehetne állapítani, hogy igaza van-e vagy sem, ha az egyiptológusok kiderítenék, hogy melyik Ehnaton múmiája, az egyiptomi kormány pedig megengedné a mintavételt DNS-vizsgálat céljára.