Elsőnek Apró Antal fasiszta csőcselékezett
További Történelem cikkek
-
30 éves a rendszerváltó paktum, 30 éve ül Orbán a parlamentben - A vérengzés nem egyszeri kisiklás, hanem a szovjet politika része volt
- Évekig náci megszállás alatt volt az ország, mégis megmenekült a zsidók 99 százaléka
- Mostantól bárki elolvashatja Rákosi Mátyás magánleveleit
- Megtalálták a világ legöregebb macskáját
Apró Antalt általában szürke háttéremberként, meghúzódó bürokrataként, arctalan pártcsinovnyikként értékelik. Ám egy frissen előkerült dokumentum fényt derít arra, hogyan is viselkedett egy pár órás hatalmi vákuumot kihasználva: azonnal lefasisztázta és csőcseléknek minősítette az október 23-ai tüntetések résztvevőit, méghozzá már 1956. október 24-én. Apró Antal 50 évvel ezelőtti írásos utasításáról a Rubicon című folyóirat legfrissebb kiadása számol be.
Az október 23-án elhangzott pártfőtitkári beszéd olaj volt a tűzre - ebben megegyezik a legkülönbözőbb történészek véleménye is, amikor az 1956. október 23-án este sugárzott Gerő Ernő szónoklatot elemzik. Ebben Gerő tényleg sértegette az aznapi tüntetések résztvevőit, de nem használta azóta "legendássá" vagy inkább hírhedtté vált "fasiszta csőcselék" kifejezést. Pedig a kollektív emlékezet általában Gerőnek tulajdonítja ezt a kijelentést, minthogy Gerő volt "olyan alkat", aki tényleg irritálhatta az akkori közvéleményt.
Kihúzták a szerkesztők Apró kifejezését
Még a másnapi rádióközleményekben sem szerepelt ez az inkriminált kifejezés, a szerkesztők ugyanis a szövegből valószínűleg kihúzták ezt, s helyette "fasiszta, reakciós ellenforradalmi elemek" támadásairól szólt a kommüniké. A "fasiszta csőcselék" összetétel azonban hamarosan elterjedt, és most kiderült, hogy kitől származott e gondolat: Apró Antaltól.
A Rubicon folyóirat legfrissebb számában Gyarmati György arról számol be: egy 1956. október 24-ei keltezésű dokumentumban Apró Antal a minisztertanács elnökhelyetteseként adott ki egy utasítást az összes megyei, járási, járási jogú városi végrehajtó bizottságnak. Ez a dokumentum kezdődik így: "A Párt Központi Vezetősége és a Kormány együtt Budapest öntudatos munkásaival mindent megtesz, hogy a fasiszta csőcselék lázadását, fosztogatását megakadályozza."
Az államvédelemmel működjenek együtt
Apró utasítása így végződik: "Még egyszer felszólítok minden elvtársat, hogy személyes felelősséggel akadályozzák meg, hogy a rendbontás a vidéki városokra, községekre kiterjedjen. A rendzavarókat azonnal vonják felelősségre, szorosan működjenek együtt a rendőrséggel, államvédelmi szervekkel."
Apró ír még az ellenforradalmi bandák lázító tevékenységéről is a dokumentumban, amelyből később terjedhetett el Gyarmati György szerint a városi párt- és állami vezetők között a fasiszta csőcselék kifejezés.
Kihasználta a hatalmi vákuumot
Apró Antal az utasítás kiadásakor tulajdonképpen a hatalmi vákuumot használta ki, ugyanis a miniszterelnök helyetteseként gyakorlatilag pár órán át "exponált pozícióba" került a cikk szerzője szerint. Hegedűs András már nem volt kompetens kormányfő október 23-án este, amikor a tömeg a Parlament előtt Nagy Imrét követelte a helyére, Nagy viszont csak 24-étől lett miniszterelnök, ahogyan ezt a Rubicon egy másik írása (Magyarország kormányai 1956-ban) ismerteti.
E másik írás szerint egyébként Apró Antal tagja volt a Hegedűs-kormánynak 1956. július 30-1956. október 24. között, itt a Minisztertanács elnökhelyettese volt, aztán elnökhelyettese volt Nagy Imre október 24-26. közötti kormányának. A Minisztertanács elnökhelyettese volt az október 26-október 31. között hivatalban lévő Nagy Imre-kormányban, amelyben az építésügyi miniszteri tisztséget is betöltötte.
Ezután pár napig, október 31. és november 4. között nincs miniszteri funkciója. A szovjetek által Magyarország élére helyezett Kádár-kormány tagja november 4-től. November 12-től az iparügyek vezetésével bízzák meg.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
