
Olimpiákat is számoltak a 2200 éves görög számítógéppel
Egy nemzetközi kutatócsoport a legmodernebb technikával vizsgálta meg a bronz alkatrészekből álló gépet, és a Nature magazinban megjelent tanulmányukban azt állítják, megfejtették a szerkezet minden titkát.
A mechanizmus a vizsgálatok szerint valamikor időszámításunk előtt 140 és 100 között készült Szicíliában, valószínűleg Szirakúzában, ahol Arkhimédesz élt. A híres ókori tudós sokat foglalkozott asztronómiával kapcsolatos gépek építésével, és a jelek arra mutatnak, hogy az Antiküthéra Mechanizmust is legalább részben az ő tervei alapján, és a tanítványai közreműködésével építették, száz évvel a halála után.

A gépről készített nagyfelbontású, háromdimenziós röntgenfelvételek megmutatták az egyes alkatrészek formáit, és még a rájuk vésett feliratokat is (ezekből következtettek a készítők kilétére). Így végül kiderült, hogy a szerkezet egy bonyolult csillagászati eszköz volt, ami elsősorban a hold- és napfogyatkozások előrejelzésére, illetve a bolygók mozgásának követésére szolgált. Képes volt olyan bonyolult műveletekre is, mint a holdhónapok és a napévek szinkronizálása (12 holdhónap nem ad ki pontosan egy évet, 11 nappal kevesebb; 235 holdhónap alatt telik el pontosan 19 év). A gép az ókori görög olimpiák négyéves ciklusának kimérésére is alkalmas volt.
Bár a szerkezet céljára fény derült, továbbra is értetlenül állnak a tudósok azelőtt, hogy miként tudtak a régi görögök ennyire bonyolult és pontosan működő gépet építeni. A kutatók szerint a készítése utáni ezer év leleteiből nem került elő egyetlen olyan szerkezet sem, ami összemérhető lenne bonyolultságban az Antiküthéra Mechanizmussal, amit sokan az első analóg számítógépnek tartanak.
